Tel: 0258-863 286
Tel / Fax: 0258-811.826
Email: nagy_enyed@yahoo.com


Régiók/Gyülekezetek » Nagyenyed régió » Nagyenyed

Információk / Elérhetőség
Cím :515200 AIUD, Piaţa Consiliul Europei, nr. 2, jud. Alba
Lelkész :Tóth Tibor, beosztott lelkipásztor: Nagy Hunor Ferenc
Telefon :0040 (0) 258 862 961, 0763 626 360 (Tóth Tibor), 0752 520 733 (Nagy Hunor Ferenc)
Email :popatibor@freemail.hu, nhunoryandex.com

Nagyenyed (Aiud) az E81-es nemzetközi úton, Gyulafehérvártól 30 km-re, északra, a Maros jobb partján fekszik.A lakott település története visszanyúlik a római kor elé (a város római kori neve Brucla). Ezt a századforduló régészeti ásatásain feltárt honfoglalás kori emlékek igazolják. A szász alapítású várost először 1299-ben említette oklevél. Nevét egyes kutatók szerint Egyed szerzetesről kapta. Későbbi névváltozatai: Enyd, Enug, Terra Enyud, végül 1505-től Nagenugd. 1302-ből való okirat szerint „ősidők óta a káptalan szedi itt a tizedet”, tehát a település a gyulafehérvári káptalan tulajdona volt. A város eredeti várfala az őrtoronnyal, amely ma templomtorony, 13. századi. Az egyhajós, csúcsíves, kőbordás mennyezetű, késő-gótikus csarnoktemplom hozzáépítését a toronyhoz 1480-ban fejezték be. 1720-ban gerendás (feltehetően festett kazettás) mennyezetet építettek, 1795-ben feltöltötték a várárkot, és 1795-1804(5) között háromhajós belsőt építettek karzatokkal.A várost templomával együtt ötször pusztították a történelem viharai. De mindig újjá építették a templomot is, a kor építészeti stílusának megfelelően. (Román stílusú torony, késő-gótikus templomkülső, eredeti szentély, késő-barokk, háromhajós templombelső.) 1811-ben épült az orgona, 1912-ben központi fűtést, 1924-ben villanyvilágítást szereltek.Az évszázadok során a vártemplom egyháztörténeti szempontból is számos jelentős esemény színhelye volt. A legfontosabbak közülük: 1551-ben Enyed első papja aláírta a lutheri confessiot; 1551 júliusában, a várban  szállt meg Izabella királyné a magyar koronával, amelyet Tordán a Habsburg-családnak adott át; 1564 áprilisában Blandrata György, fejedelmi küldött elnökletével itt vált külön a lutheri és kálvini egyház, ennek következtében a nagyenyedi zsinat alapította meg az Erdélyi Református Egyházkerületet, itt és ekkor választották meg az erdélyi magyar reformátusok első püspökét Dávid Ferenc személyében; az 1577-es zsinaton Tordai Szabó Andrást választották az erdélyi reformátusok második püspöküknek; itt döntött 1599-ben a Generális Zsinat, arról, hogy a téli zsinat helye mindig Nagyenyed legyen; 1646-ban a zsinat presbitériumok felállítását rendelte el; 1682-ben az enyedi templomban állították fel a Supremum Consistoriumot, a ma is létező Igazgatótanács elődjét (világiakból és egyháziakból álló bizottság). 1780-1849 között a város az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki székhelye volt. Ez idő alatt Nagyenyed kilenc lelkésze töltött be püspöki tisztséget (zárójelben püspöki szolgálatuk időszaka): Toronyi Máté (1592-1599), Tasnádi Veress (Ruben) István (1605-1616), Csulai György (1627- 1635), Borosnyai Lukács (1728-1740), Csernátoni Vajda Péter (1782-1784), Antal János (1836- 1848), dr. Bartók György (1899-1907), Nagy Károly (1918-1926), dr. Makkai Sándor (1926-1936). A magyar kultúra és művelődés fellegváraként szolgáló templom tartószerkezete mára már meggyengült, az épület teljes feljavításra szorul. A 2008-ban elkészült restaurálási terv alapján az elvégzendő munkálatok összértéke 2.770.000 Euró. A reformáció óta a gyülekezetben 59 lelkész és 63 segédlelkész szolgált. 2010. december 31-én a gyülekezet 2066 lelket számlált.