A BETHLEN GÁBOR REFORMÁTUS KOLLÉGIUM KRONOLÓGIÁJAI. A gyulafehérvári korszak
1622. május 23-án a kolozsvári országgyűlés elfogadta az Academicum Collgeium seu Gymnasium Illustre alapítását;
1622 őszén Martin Opitz meghívott tanár megkezdte előadásait a klasszika – filológia katedrán;
1629. Az Akadémia három fakultással működött: teológia, filozófia, filológia;
1629. A fejedelem birtokadománnyal biztosította a kollégium anyagi alapját;
1653. A kollégium egykori diákja, Apáczai Csere János megkezdi tanári tevékenységét a kollégiumban;
1658. A török – tatár hadak feldúlják a fejedelmi székhelyet és a kollégiumot;
A diákok Kolozsvárra menekülnek.
II. A nagyenyedi korszak 1662-től napjainkig
1662 októberében I. Apafi Mihály rendelete alapján a gyulafehérvári Akadémiát Nagyenyedre helyezték át;
1682. A nagyenyedi zsinat véglegesen elfogadta, hogy az anyagiakban és szellemiekben megerősödött kollégium Nagyenyeden működjék;
1704. március 16. A kollégium és Enyed pusztulása (Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa);
1711. Pápai Páriz Ferenc rektor kérésére az angol király elfogadta a kollégium megsegítésére történő pénzbeli gyűjtést;
1712. A fejedelmi tanács megszűntével a kollégium vezetését és irányítását a Református Egyházi Főtanács, Suprémum Consistorium veszi át;
1720 – 1743. Az angol pénzből felépült az ókollégium;
1759. Bethlen Kata értékes könyvtára Bod Péter tanácsára a kollégiumba került;
1775. Új épülettel gazdagodik az intézmény – ma fiúkollégium;
1791. Herepei Ádám támogatásával létrejön a diákok által szervezett – Nagyenyedi Magyar Társaság, majd Theátrális Társaság;
1799 – 1815. Kőrösi Csoma Sándor – a kollégium diákja;
1820. Hegedűs Sámuel professzor kezdeményezésére beindultak a Bethlen Gábor emlékünnepek;
1827. Vízi István, egykori diák nyomdát állított fel a kollégiumban – 1819–től papírmalom is működött;
1836. Megépült a jelenlegi épület déli szárnya; A téglát, cserepet és a fakészletet a Farnos Károly által szorgalmazott tégla és cserépgyár, valamint egy fűrészmalom biztosította.
1849. január 8 – 9. Nagyenyed és a kollégium pusztulása;
1858. Gáspár János vezetésével Enyedre helyezték át a korábban Kolozsváron beindított tanítóképzőt;
1869. A jogi fakultást Kolozsvárra költöztették;
1885. Befejeződött a kollégium keleti szárnyának az építése;
1895. A Teológia fakultást Kolozsvárra telepítik át. A kollégium elvesztette akadémiai jellegét. Ezentúl református főgimnázium és tanítóképzőként működik.
1920. A kollégium román állami és református egyházi közigazgatás alatt működik.
1921. A romániai földreform kisajátítja a kollégium birtokainak nagy részét. Megkezdődött a fennmaradásért való küzdelem;
1922. A kollégium fennállása 300 éves évfordulójának ünneplése;
1935. Csombordon, Báró Kemény Árpád birtokán, megépült a kollégium gazdasági iskolája;
1936. október 31. Vásárhelyi János református püspök felszentelte a Kós Károly által tervezett gyakorló elemi iskolát.
1944 – 1945. Újból a kollégiumban működött a Teológiai Akadémia, Dr. Musnai László vezetésével.
1948. Kormányhatározat alapján a kollégium ingó- és ingatlan vagyonát államosították. Egyházi református jellegét megszüntették.
1948 – 1990 között a kollégium több név alatt különböző formában működött:
Magyar Vegyes Líceum, Vegyes Pedagógiai Iskola, Bethlen Gábor Középiskola, 2. Számú Középiskola, Bethlen Gábor Líceum, Bethlen Gábor Ipari Líceum.
1972 októberében szigorúan ellenőrzött keretek között megünnepelték a kollégium fennállásának 350. évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Sütő András, a kollégium egykori diákja.
1975. Beszüntetik a tanítóképzést
1982. A kollégiumba kötelezően bevezették a román tannyelvű oktatást
1990. A kollégium újból magyar tannyelvű intézetté válik. Beindult a tanító- és óvónőképző.
1993. Az iskola hivatalosan visszakapja a Bethlen Gábor Kollégium elnevezést.
1997. A kollégium fennállásának 375. évfordulójának megünneplése.
1999. Beindul a Babeş – Bolyai Tudományegyetemhez tartozó Tanítóképző Főiskola.
2000. A Kollégium a Református oktatás részintézményeként határozta meg magát