Tel: 0258-863 286
Tel / Fax: 0258-811.826
Email: nagy_enyed@yahoo.com


Régiók/Gyülekezetek » Nagyenyed régió » Marosdécse-Maroscsesztve

Információk / Elérhetőség
Cím :517472 DECEA, str. Principală nr. 170, jud. Alba
Lelkész :Gábor Ferenc
Telefon :0040 (0) 258 869 160, 0762 284 480
Email :gabor_ferenc@yahoo.com


Marosdécse (Decea) az E81-es nemzetközi úton, Felvinc és Nagyenyed között fekszik. A település neve 1339-ben Deyche, 1393-ban Deche, 1470-ben Decha, 1587-ben Deczye alakban jelent meg az oklevelekben. Az 1619-es évszám a mai templom építésének éve. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy a falunak korábban is volt temploma. Középkori lakói a reformáció idején reformátusokká váltak. A település a 18. század óta  református  anyaegyházközség, de már 1629-től ismertek a református papjai. Templomhelyet Bethlen Gábor ajándékozott az egyháznak. A 18. század végétől 53 esztendeig a templom – a mennyezeti felirat szerint – pusztán állott: „Ez 53 esztendőkig pusztán állott templom Isten dicsőségére renováltatott 1743.”. Ez idő alatt a hívek az anyaegyházba, a közeli Miklóslakára jártak templomba. A templom belső falába építve a falu földesurának, a miriszlói csatában, 1600-ban elesett Décsei Balthazárnak a sírköve található. A templomban lévő orgona 1877-ből való.  A  16 m magas templomtorony 1878-ban épült. A harang felirata: „hec campana sancte andree appostoli anno domini 1493”. Hosszabb ideig szolgáló lelkipásztorai: Létzfalvi Bitai Péter (1791-1848), Horváth Sándor (1849-1884), Ferencz Samu (1885-1913), Biró Lajos (1920-1948), Bárócz János (1950-1961), Kölönte Sándor (1961-1988), Kiss Levente (1993–2014), Gábor Ferenc (2014- ).

Maroscsesztve (Cisteiu de Mureş) Marosújvártól nyugatra fekvő település. 1318-ban említette először oklevél a település nevét, Chestue alakban. 1332-ben Cheztus, 1888-ban Maroscsesztve, 1913-ban  Magyarcsesztve néven fordult elő. 1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénár tizedet fizetett. A református  templom 1981-1982 között épült, a köré a régi fatemplom köré, amelyet 1870 táján elhoztak Miklóslakáról az ősök, mert ott megszűnt létezni a református egyház. A régi fatemplomot az 1970-es évek nagy árvizei többször megrongálták, az összeomlás veszélye fenyegette. 1910-ben a település 736 lakosából 216 magyar, 411 román, 109 cigány nemzetiségű volt. Közülük 56 római katolikus, 506 görög katolikus, 146 református felekezetű volt.