Tel: 0258-863 286
Tel / Fax: 0258-811.826
Email: nagy_enyed@yahoo.com


Régiók/Gyülekezetek » Marosújvár régió

Marosújvár a XIX századi gazdasági reneszánsz következményének jött létre. Ennek megfelelően a sóbányák és sófeldolgozó ipar árnyékában létrejött az itteni református gyülekezet is, amely korábbi anyaegyházát leváltotta. Nem messze ettől az Aranyosszék egyik valamikor mezővárosát Felvincet, majd Székelykocsárd és Székelyföldvár egykori székely településeket láthatjuk, amelyeket a mozdonyfűst fojtó illatában Dsida Jenő is megénekelt. Kissé távolabb a Maros balpartján, ma már elszigetelt magányban református kistelepülések Nagylak, Maroscsúcs,Hari, Koppánd keresik az Isten, de a megélhetés fele vezető utat is. A történelemben oly jelentős Szárazvámvölgye a maga időtlenségbe sülyedt településeivel: Nagymedvéssel-Magyarsülyével-Magyarszentbenedekkel (amelyből Magyarherepe ma már egyházilag nem tartozik Egyházmegyénkhez) szenvedő alanya lett az elvándorlásnak, kiköltözésnek, kiöregedésnek. Nagymedvés azonban dacol az idővel, magyarul és reformátusul.

Felvinc

A Felvinci Református Egyház története

Felvinc (Unirea), a Székelyföld legkisebb székének, Aranyosszéknek egykori közigazgatási központja a Maros jobb partján, a Tordát Nagyenyeddel összekötő országút mentén fekszik. A település első okleveles említése Wynch néven, 1219-ből való. 1221-ben Oronos Winch, 1291-ben Felwynch, majd 1327-ben Oranas Winch alakban fordult elő a név. A reformáció idején a katolikus lakosság reformátussá lett a templommal együtt. (Az 1643-as régi városi privilégiumok jegyzéke szerint más vallású polgár nem is élt itt a 17. században.) Az ovális, középkori eredetű várfallal övezett templom a település központjától északkeletre lévő magaslaton fekszik. Eredetileg korai gótikus, erődített templom volt.A templom egyenes záródású szentélye és a hajó nagyobb része a 13. század második felében, de legkésőbb a 14. század elején épülhetett. Ezt bizonyítják az 1996-ban és 2000-ben, a szentély keleti és északi oldalán, valamint a déli hajófal külső oldalán feltárt falképek.1846-1848 között a szentélyt nyugati irányba meghosszabbították. 1848. november 13-án, a felújított templom felszentelése előtt, Avram Iancu csapatai felgyújtották, csak a csupasz falak maradtak.

Részletek

Maroscsúcs-Koppánd

A Marocsúcs-Koppándi Református Egyház története

Maroscsúcs (Stâna de Mureş) a Maros bal partján, Marosújvártól 15 km-re, északkeletre, a 107G jelzésű megyei út mentén fekszik. Első írásos említésekor (1334, Chuch) már egyházas hely volt, Péter nevű papja, a pápai tizedjegyzék szerint, 20 dénárt fizetett. Névváltozatai: 1514-ben Csucs, 1631-ben Csúcs, 1760-ban Csutsch, 1888-ban Maros-Csúcs. A hagyomány szerint, a falu a föléje magasodó Borzás-hegy tetején, „csúcsán”, a Csorgó nevű forrás környékén feküdt, ahonnan később a Maros partjára húzódott le a lakosság. E hagyományt erősítik az ott talált 10-13. századi cserépüst-maradványok, valamint az a tény, hogy a falu ótemetője szintén a hegyen van. A falu első temploma még a reformáció előtt elpusztult. A második templomot, amely 1802-ben összeomlott, a 15. században építtette a Tomori család. Az alapfalak nyomait Orbán Balázs még látta, ma már a Maros folydogál a helyükön.


Részletek

Marosnagylak-Hari

A Marosnagylak-Harii Református Egyház története

Marosnagylak (Noşlac) a Maros bal partján, Marosújvártól 7 km-re, az Aranyos Marosba ömlésének helyétől nem messze terül el.
A település és környéke már az ókorban lakott volt. Ezt bizonyítják a falu határában feltárt római kori leletek. 1288-ban említették először az oklevelek a falut, Noglok néven. A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben 2 garas 10 dénár tizedet fizettek. A templomot a 13. század végén építtethette Kilián. A reformáció pontos idejére vonatkozó írásos emlékek nincsenek. A 16. század második felében érhetett el a mozgalom Marosnagylakra is. Az egyhajós templom épülete 25 m hosszú, ebből 15 m a hajó, 10 m a szentély. A szentély szélessége 7 m, a hajóé csak eggyel több, ami arra utal, hogy eredetileg a templomot három hajósra tervezhették. Ezt a feltevést a tornyok elhelyezkedése is igazolja. Az ellentmondásos stíluselemek arra engednek következtetni, hogy eredetileg boltíves mennyezete lehetett a templomnak. Erre ma már csak a szentélyrészben található, makkban végződő gyámkő, valamint a csúcsíves fő- és oldalkapuzat utal. Valószínűleg káptalani templom lehetett. Ma már nem látható a templom déli oldalán a napóra, amelyet Orbán Balázs még le is rajzolt (két kőtábla volt látható, az alsón ez az évszám: 1559. Az évszám minden bizonnyal vagy a napóra készítésének idejét, vagy egy nagyobb javítás évét jelzi). A templomot 180 m-es körívben várfal vette körül. Ezt ma már csak a borostyánbokrok jelzik.

Részletek

Marosújvár

A Marosújvári Református Egyház története

Marosújvár (Ocna de Mureş) a Maros bal partján fekszik, a Nagyenyed-Torda közötti nemzetközi útról Felvincnél jobbra letérve érhető el. A mai kisváros a római kori sótelep körül épült. A református egyházat említő, 1811-es anyakönyvi bejegyzés szerint, a település Miklóslaka
leányegyháza volt. 1813-ban épült a falu első temploma, „a tulajdon maga költségeivel és más sok kegyes keresztyének alamizsnájából.” Az egyházközség az 1850-es években anyaegyházzá vált, papi lakot építettek, felekezeti iskolát indítottak. 1878-ban a sótelep felett lévő területen új templomot épített a lélekszámban és anyagiakban gyarapodó gyülekezet. Az épület rövid idő alatt annyira tönkrement, hogy használata veszélyessé vált. Ezért templomépítésre adományokat gyűjtöttek. 1902-ben készült el a város főterén az új templom, amelynek tervezését, kivitelezését a Magyar Állami Kincstár anyagi támogatást is nyújtó bányamérnökei végezték.

Részletek

Nagymedvés-Magyarsülye-Magyarszentbenedek

A Nagymedvés-Magyarsülye-Magyarszentbenedek Református Egyház története

Nagymedvés (Medveş) a Küküllők menti, „hegymegett”-nek is nevezett dombságon, a Maros és Kis-Küküllő között található. Nyugaton Magyarszentbenedekkel, keleten Magyarsülyével határos, észak felé indulva Magyarózdra érünk. A déli oldalt erdők borítják. A legközelebbi kisváros, Marosújvár, Medvéstől 25 km-re található. A helyi egyházközség szervezése az 1600-as évek elején kezdődött. A jelenlegi templom elődjéről az 1789-ben tartott vizitáció alkalmával feljegyezték, hogy „a templom s a Papi Ház körül még most is sok hibák vagynak”. Fogarasi Sámuel, a templomra utaló, 1826-os írásából kitűnik, hogy a régi templom nagyon sokban hasonlított a mostanihoz.1880-ban új templom építését határozták el.Magyarszentbenedek (Sânbenedic) a Küküllő menti dombságon, Nagyenyedtől keletre, Magyarforró, Gombostelke és Elekes között fekvő település. A település nevének első említésekor, 1332-ben (S. Benedicto) a plébániatemplom Albert nevű papja, a pápai tizedjegyzék szerint, 7 liliomos, és 4 közönséges dénárt fizetett. A falu lakói 1668-tól váltak reformátussá. A gyülekezet 1730-ig Nagymedvés filiája volt. 1740-ben Mohai János anyagi támogatásával fatemplomot építettek. 1753-ban és 1760-ban, szintén Mohai János közreműködésével harangokat öntettek. 1780-1785 között kőtemplomot építettek, toronnyal a kicsi fatemplom helyére.

Részletek

Székelyföldvár

A Székelyföldvári Református Egyházközség története

Székelyföldvár (Războieni-Cetate) a régi Aranyos-szék és Torda vármegye déli határközsége, a Kolozsvár-Tövis vasúti fővonal legnagyobb állomása. A régi Székelykocsárd, a mai Székelyföldvár község határában épült. Nevét, egy Árpád-kori földvárról kaphatta, először 1291-ben, Feldwar alkban említették. A régi templom a mai templom mögött állhatott (egy 18 x 6 m mélyedés tanúsága szerint). Az egyházközség levéltára megsemmisült, a legkorábbi írásos emlék 1642-ből maradt fent. A régi templomról annyit tudunk, hogy 1793-ban a „portikuson dolgozó ácsnak” 24 dénárt fizettek. Illetve, egy 1833-ban kelt bejegyzés szerint tornya is volt a templomnak. (Ekkor a falu lakói nagyobb részt reformátusok voltak.)

Részletek

Székelykocsárd

A Székelkocsárdi Református Egyházközség története

Székelykocsárd (Lunca Mureşului) ősrégi székely település három megye (Fehér, Kolozs és Maros) találkozásánál. A Maros jobb partján terül el, ott, ahol az Aranyos folyó a Marosba ömlik. A település neve legelőször IV. László király 1289-es adománylevelében fordult elő, Kuchárd formában. Később Cucerdea, majd Székelykocsárd nevet viseli. Orbán Balázs a településről így írt: „Az 1500-as években virágzó egyház volt, amely nagy birtokkal rendelkezett.” Az egyházközség életéről és papjairól csak az 1700-as évektől tudunk. Nincs nyoma annak, hogy a jelenlegi templom vagy imaház elődje hol volt, és mi lett a sorsa. A jelenlegi, román stílusú templom 1676-ban, közadakozásból épült.

Részletek