Felvinc
A Felvinci Református Egyház történeteFelvinc (Unirea), a Székelyföld legkisebb székének, Aranyosszéknek egykori közigazgatási központja a Maros jobb partján, a Tordát Nagyenyeddel összekötő országút mentén fekszik. A település első okleveles említése Wynch néven, 1219-ből való. 1221-ben Oronos Winch, 1291-ben Felwynch, majd 1327-ben Oranas Winch alakban fordult elő a név. A reformáció idején a katolikus lakosság reformátussá lett a templommal együtt. (Az 1643-as régi városi privilégiumok jegyzéke szerint más vallású polgár nem is élt itt a 17. században.) Az ovális, középkori eredetű várfallal övezett templom a település központjától északkeletre lévő magaslaton fekszik. Eredetileg korai gótikus, erődített templom volt.A templom egyenes záródású szentélye és a hajó nagyobb része a 13. század második felében, de legkésőbb a 14. század elején épülhetett. Ezt bizonyítják az 1996-ban és 2000-ben, a szentély keleti és északi oldalán, valamint a déli hajófal külső oldalán feltárt falképek.1846-1848 között a szentélyt nyugati irányba meghosszabbították. 1848. november 13-án, a felújított templom felszentelése előtt, Avram Iancu csapatai felgyújtották, csak a csupasz falak maradtak.
Részletek
Maroscsúcs-Koppánd
A Marocsúcs-Koppándi Református Egyház történeteMaroscsúcs (Stâna de Mureş) a Maros bal partján, Marosújvártól 15 km-re, északkeletre, a 107G jelzésű megyei út mentén fekszik. Első írásos említésekor (1334, Chuch) már egyházas hely volt, Péter nevű papja, a pápai tizedjegyzék szerint, 20 dénárt fizetett. Névváltozatai: 1514-ben Csucs, 1631-ben Csúcs, 1760-ban Csutsch, 1888-ban Maros-Csúcs. A hagyomány szerint, a falu a föléje magasodó Borzás-hegy tetején, „csúcsán”, a Csorgó nevű forrás környékén feküdt, ahonnan később a Maros partjára húzódott le a lakosság. E hagyományt erősítik az ott talált 10-13. századi cserépüst-maradványok, valamint az a tény, hogy a falu ótemetője szintén a hegyen van. A falu első temploma még a reformáció előtt elpusztult. A második templomot, amely 1802-ben összeomlott, a 15. században építtette a Tomori család. Az alapfalak nyomait Orbán Balázs még látta, ma már a Maros folydogál a helyükön.
Részletek
Marosnagylak-Hari
A Marosnagylak-Harii Református Egyház történeteMarosnagylak (Noşlac) a Maros bal partján, Marosújvártól 7 km-re, az Aranyos Marosba ömlésének helyétől nem messze terül el.
A település és környéke már az ókorban lakott volt. Ezt bizonyítják a falu határában feltárt római kori leletek. 1288-ban említették először az oklevelek a falut, Noglok néven. A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben 2 garas 10 dénár tizedet fizettek. A templomot a 13. század végén építtethette Kilián. A reformáció pontos idejére vonatkozó írásos emlékek nincsenek. A 16. század második felében érhetett el a mozgalom Marosnagylakra is. Az egyhajós templom épülete 25 m hosszú, ebből 15 m a hajó, 10 m a szentély. A szentély szélessége 7 m, a hajóé csak eggyel több, ami arra utal, hogy eredetileg a templomot három hajósra tervezhették. Ezt a feltevést a tornyok elhelyezkedése is igazolja. Az ellentmondásos stíluselemek arra engednek következtetni, hogy eredetileg boltíves mennyezete lehetett a templomnak. Erre ma már csak a szentélyrészben található, makkban végződő gyámkő, valamint a csúcsíves fő- és oldalkapuzat utal. Valószínűleg káptalani templom lehetett. Ma már nem látható a templom déli oldalán a napóra, amelyet Orbán Balázs még le is rajzolt (két kőtábla volt látható, az alsón ez az évszám: 1559. Az évszám minden bizonnyal vagy a napóra készítésének idejét, vagy egy nagyobb javítás évét jelzi). A templomot 180 m-es körívben várfal vette körül. Ezt ma már csak a borostyánbokrok jelzik.
Részletek
Marosújvár
A Marosújvári Református Egyház történeteMarosújvár (Ocna de Mureş) a Maros bal partján fekszik, a Nagyenyed-Torda közötti nemzetközi útról Felvincnél jobbra letérve érhető el. A mai kisváros a római kori sótelep körül épült. A református egyházat említő, 1811-es anyakönyvi bejegyzés szerint, a település Miklóslaka
leányegyháza volt. 1813-ban épült a falu első temploma, „a tulajdon maga költségeivel és más sok kegyes keresztyének alamizsnájából.” Az egyházközség az 1850-es években anyaegyházzá vált, papi lakot építettek, felekezeti iskolát indítottak. 1878-ban a sótelep felett lévő területen új templomot épített a lélekszámban és anyagiakban gyarapodó gyülekezet. Az épület rövid idő alatt annyira tönkrement, hogy használata veszélyessé vált. Ezért templomépítésre adományokat gyűjtöttek. 1902-ben készült el a város főterén az új templom, amelynek tervezését, kivitelezését a Magyar Állami Kincstár anyagi támogatást is nyújtó bányamérnökei végezték.
Részletek
Nagymedvés-Magyarsülye-Magyarszentbenedek
A Nagymedvés-Magyarsülye-Magyarszentbenedek Református Egyház történeteNagymedvés (Medveş) a Küküllők menti, „hegymegett”-nek is nevezett dombságon, a Maros és Kis-Küküllő között található. Nyugaton Magyarszentbenedekkel, keleten Magyarsülyével határos, észak felé indulva Magyarózdra érünk. A déli oldalt erdők borítják. A legközelebbi kisváros, Marosújvár, Medvéstől 25 km-re található. A helyi egyházközség szervezése az 1600-as évek elején kezdődött. A jelenlegi templom elődjéről az 1789-ben tartott vizitáció alkalmával feljegyezték, hogy „a templom s a Papi Ház körül még most is sok hibák vagynak”. Fogarasi Sámuel, a templomra utaló, 1826-os írásából kitűnik, hogy a régi templom nagyon sokban hasonlított a mostanihoz.1880-ban új templom építését határozták el.Magyarszentbenedek (Sânbenedic) a Küküllő menti dombságon, Nagyenyedtől keletre, Magyarforró, Gombostelke és Elekes között fekvő település. A település nevének első említésekor, 1332-ben (S. Benedicto) a plébániatemplom Albert nevű papja, a pápai tizedjegyzék szerint, 7 liliomos, és 4 közönséges dénárt fizetett. A falu lakói 1668-tól váltak reformátussá. A gyülekezet 1730-ig Nagymedvés filiája volt. 1740-ben Mohai János anyagi támogatásával fatemplomot építettek. 1753-ban és 1760-ban, szintén Mohai János közreműködésével harangokat öntettek. 1780-1785 között kőtemplomot építettek, toronnyal a kicsi fatemplom helyére.
Részletek
Székelyföldvár
A Székelyföldvári Református Egyházközség történeteSzékelyföldvár (Războieni-Cetate) a régi Aranyos-szék és Torda vármegye déli határközsége, a Kolozsvár-Tövis vasúti fővonal legnagyobb állomása. A régi Székelykocsárd, a mai Székelyföldvár község határában épült. Nevét, egy Árpád-kori földvárról kaphatta, először 1291-ben, Feldwar alkban említették. A régi templom a mai templom mögött állhatott (egy 18 x 6 m mélyedés tanúsága szerint). Az egyházközség levéltára megsemmisült, a legkorábbi írásos emlék 1642-ből maradt fent. A régi templomról annyit tudunk, hogy 1793-ban a „portikuson dolgozó ácsnak” 24 dénárt fizettek. Illetve, egy 1833-ban kelt bejegyzés szerint tornya is volt a templomnak. (Ekkor a falu lakói nagyobb részt reformátusok voltak.)
Részletek
Székelykocsárd
A Székelkocsárdi Református Egyházközség történeteSzékelykocsárd (Lunca Mureşului) ősrégi székely település három megye (Fehér, Kolozs és Maros) találkozásánál. A Maros jobb partján terül el, ott, ahol az Aranyos folyó a Marosba ömlik. A település neve legelőször IV. László király 1289-es adománylevelében fordult elő, Kuchárd formában. Később Cucerdea, majd Székelykocsárd nevet viseli. Orbán Balázs a településről így írt: „Az 1500-as években virágzó egyház volt, amely nagy birtokkal rendelkezett.” Az egyházközség életéről és papjairól csak az 1700-as évektől tudunk. Nincs nyoma annak, hogy a jelenlegi templom vagy imaház elődje hol volt, és mi lett a sorsa. A jelenlegi, román stílusú templom 1676-ban, közadakozásból épült.
Részletek