Régiók/Gyülekezetek » Nagyenyed régió » Magyarbece

Magyarbece (Beţa) a Maros bal partján, Nagyenyedtől délkeletre fekszik. A falu nevét először 1272-ben említették Bece alakban (talán első lakójáról kaphatta). 1303-tól a település a Gyógyi család, majd a 16. században a Bánffy birtoka volt. 1332-ben már plébániatemploma volt a reformáció idején reformátussá váló falunak, a Kápolna dombon. A templom a tatár-török pusztításoknak eshetett áldozatául. 1663-ban református papját, Pathai Mátét (korábban enyedi és marosvásárhelyi lelkész volt), esperessé választották, tehát virágzó egyháza lehetett már azelőtt is a településnek. 1676-banTűri Mihály adományából új harangot öntettek a korábban elpusztult helyébe. 1766-ban készült összeírás szerint a Bece, Karácsonyfalva és Solymos falvakból álló református egyházközséghez 300 férfi és 240 nő tartozott. 1780-ban építették közadakozásból, a losonci báró Bánffy család támogatásával, a régi temető dombjára, a mai, ovális alaprajzú templomot. Hossza 26 m, szélessége és magassága 10-10 m. A templom díszített ajtajának felirata: „Luk. Rész XIII. vers.9. Krisztus a menyország ajtaja. – Luk. Rész XIII. vers. 24: Igyekezzetek bemenni a szoros kapun az örök életre. – MDCCLXXX esztendőben T.TL. Bitai Mihály papságában, Wagner György asztalos által.” A torony a templom hosszanti fekvésénél áll. 1917-ig két harang volt a toronyban. A nagyobbik felirata: „Türi Mihály adománya 1676. újraöntetett a magyarbeczei hívek költségén 1919-ben. Öntötte Lengyel, Pál Kolozsvárt.” A kisebbiket Bitai Mihály lelkész idején öntötték, 1780-ban. Az első világháborúban elszállították, de talán beönteni már nem volt idő, és azóta a szancsali görög keleti templom tornyában van. Az orgona az 1847-1748-as években került a templomba, ma is működik. A templom első nagyjavítása 1804-ben történt. 1826-ban újrafödték, 1846-ban a tornyot javították. 1903-ban a helyi egyházközséget a nagyszebenitől a nagyenyedi egyházmegyéhez csatolták. Ekkori megállapítás szerint „a templom alapos javításra vár.” 1911-re készült el a nagy javítás: a templom és torony zsindelyes fedelét cseréppel, illetve bádoggal fedték be. Lelkipásztorai: Pathai Máté (?-1663), Kibédi Réti András (1740-1758), Nagybaczoni Bardócz József (1758-1770), Léczfalvi Bitai Mihály (1770-1780), Kézdivásárhelyi Kovács László (1781-1795), Ó-Tordai Istvándi János (1795-1820), Szentgyörgyi Király István helyettes lp. (1820-21), Istvándi József (1821-1852), Nagy Elek (1852-1858), Sebestyén József (1859-1866), Solymossy Lajos (1866-1916), Gruzda János (1914-1925), Csulak Ferenc (1925-1928), Szilágyi Aladár (1928-1938), Ferencz Árpád (1938-1941), Bodola Gyula besz. lp. (1941-42), Köble József (1942-1945), Bakk Imre (1945-1948), Lőrincz Béla (1948-1951), Dezső Mózes helyettes lp. (1951-1952), Lőrincz Béla besz. lp. (1952-1953), Simon Imre (1953-1960), Tomai László (1960-1979), Lovász István (1979–2013), Türi Nagy Aranka (2013- ).