Tel: 0258-863 286
Tel / Fax: 0258-811.826
Email: nagy_enyed@yahoo.com


Régiók/Gyülekezetek

A Nagyenyedi Egyházmegye három korábbi Egyházmegye: a Nagyenyedi, Gyulafehérvári és Szebeni egyházmegyéknek gyülekezeteiből áll ösze. Jelenleg  négy régót foglal magában, amelyeknek történelmi, néprajzi és vallástörténeti események adtak külön identitást. A legnépesebb a nagyenyedi, másodikként a küküllőmenti, harmadikként a marosújvári és negyedikként az Erdély hegyaljai régóban található a mintegy 30 anya és leányegyházközség.

Nagyenyed régió

A Nagyenyed környéki református gyülekezetek alkotják Egyházmegyénk református szempontból legjellemzőbb régióját. A Maros jobb és balpartján található magyar, román-magyar települések jelentős műemléktemplomokkal és az 1000-től, pár százig terjedő lélekszámmal rendelkeznek. Két jelentős Egyházközség az enyedi és a magyarlapádi jelentik, az itteni 17 református közösségből, a régió demográfiai-vallási bázisát. A nagyenyedi Bethlen Református Kollégium nem csak a régió, hanem Erdély oktatási fellegvárát is jelentette és jelenti. A szőlődomboktól tarkított táj, a maga patinás régiségével méltán viseli az erdélyi kálvinizmus megnemesítő patináját közösségein-templomain. Torockószentgyörgytől-Miriszlóig a nagyenyedi régió egyike a legrégebbi református Egyházmegyéknek, amelyeket a XVI. század derekán az egykori wittenbergi peregrinus, Csáky István erdélyi kancellár boroskrakkói lelkésze, Koppány Orbán alapított.


Részletek / Gyülekezetek ...

Marosújvár régió

Marosújvár a XIX századi gazdasági reneszánsz következményének jött létre. Ennek megfelelően a sóbányák és sófeldolgozó ipar árnyékában létrejött az itteni református gyülekezet is, amely korábbi anyaegyházát leváltotta. Nem messze ettől az Aranyosszék egyik valamikor mezővárosát Felvincet, majd Székelykocsárd és Székelyföldvár egykori székely településeket láthatjuk, amelyeket a mozdonyfűst fojtó illatában Dsida Jenő is megénekelt. Kissé távolabb a Maros balpartján, ma már elszigetelt magányban református kistelepülések Nagylak, Maroscsúcs,Hari, Koppánd keresik az Isten, de a megélhetés fele vezető utat is. A történelemben oly jelentős Szárazvámvölgye a maga időtlenségbe sülyedt településeivel: Nagymedvéssel-Magyarsülyével-Magyarszentbenedekkel (amelyből Magyarherepe ma már egyházilag nem tartozik Egyházmegyénkhez) szenvedő alanya lett az elvándorlásnak, kiköltözésnek, kiöregedésnek. Nagymedvés azonban dacol az idővel, magyarul és reformátusul.


Részletek / Gyülekezetek ...

Hegyalja

A Marosszentimre és Sárd között fekvő, 425 m. magas Bilak hegy körül – a Kecskekő vára és az Érchegység lábánál – fekvő Hegyalján kialakult egykori szász és magyar települések romos templomaikkal a magyar régmúltra emlékeztetnek Egyházi – de magyar szempontból is – Hegyalja olyan mikrorégió, amelyrő1 úgy beszélnek, hogy volt, és amely „nemzeti múzeumi” hangulata miatt kevés reményt rejt magában a jövőre tekintetébeben. Hegyalja a nemzettragikum és egyháztragikum közös szimbóluma lehetne. A hely, amely hamuvá vált eleink sűrű dombhalmait és hallgatásra ítélt templomromjait keserű, sajgó sebként, és elő emlékként hordozza magán. Templomaink hangtalanul is, nemzeti dadogásról beszélnek, nyelv- és múltfelejtésről árulkodnak, jelen állapotukban pedig történelmünk elhanyagolását jelentik, amely ellen tenni kell, és cselekedni érdemes. Szegedi László néhai magyarigeni lelkész akkor, amikor megmutatta a település három temetőjét a tragikus sorsú marosszentimrei lelkész Sikó Gergelynek, ez így jellemezte a látottakat. „Mi, hegyaljai magyarok olyanok vagyunk, mint a krumpli, ami érték, az a földben van.” Erről a régióról Balogh József egykori magyarigeni lakos így emlékezett: „Csodálatos a fekvése. Északra néző lejtője Sárd községre támaszkodik, olyan, mint egy gigantikus színpad. Nyugatra az erdélyi érchegység vulkanikus hegyei zárják le a tért, amely felett középen a Kecskekő 1100 m-re vékony kúpszerűen kiemelkedő meredek sziklacsúcsa őrködik. Északra Alsógáld hosszan elnyúló dombján a Kemények ősi várkastélya áll. Észak keletre és keletre a Maros völgye az égaljáig húzódik, és barátságosan és szelíden oldja fel a nyugati oldal merész csúcsai és erdős meredek hegyei által határolt távlatot. Itt fekszik a bilaki rét, ilyenkor kaszálás előtt, a virágok kelnek versenyre és merész színeikkel és bódító illatukkal csábítják, hívják a lepkéket, méheket és darazsakat, hogy porzóik nászát termékennyé tegyék.”



Részletek / Gyülekezetek ...

Küküllőmente

A Küküllő menti gyülekezetek egyházmegyei hovatartozása nagyon változó volt. A kezdetekben a Nagyenyedi óriás Egyházmegye gondjára bízták, majd a Szebeni és később a XIX. század végén XX. század elején a Gyulafehérvári Református Egyházmegye részei lettek. 1949 után ismételten a Nagyenyedi Egyházmegye része lett a Búzásbocsárdtól- Küküllővárig terjedő régió. A Küküllőmente közösségei többségi román környezetben élnek. Sok esetben a nyelvvesztés és szinkretikus formákat mutató, de református öntudat nyílvánul meg közösségeiben. A 12 egyházas település: Balázsfalva-Tür, Bethlenszentmiklós, Boldogfalva-Szásznagyvesszős, Búzásbocsárd-Alsókarácsonyfalva, Küküllővár,Magyarbénye-Szépmező, Magyarpéterfalva-Hosszúaszó a közös történelmi emlékezet árnyékában kialakuló dacos protestáns identitás példája. Apafy Mihály, Bethlen Miklós, a Macskássyak, Radák és Teleki családok patronálása mellett, később a magyarságnak szembesülnie kellett a balázsfalvi Görög Katolikus Egyház identitást építő ügybuzgalmával. Szívós reformátusság lakja.


Részletek / Gyülekezetek ...

Bethlen Gábor Kollégium

Iskolalelkész


Részletek / Gyülekezetek ...

Nyugdíjas lelkipásztorok



Részletek / Gyülekezetek ...