Régiók/Gyülekezetek » Nagyenyed régió » Magyarlapád - Asszonynépe

Magyarlapád (Lopadea Nouă) a Maros és a Küküllők összefolyásánál, Nagyenyedtől 10 km-re, keletre fekszik. A környék egyik legkorábbi időktől magyarok által lakott települése. (Honfoglalás kori temetőjét 1905-ben találták meg.) A település első okleveles említése az 1030-as évekből való. Neve az okiratokban két változatban fordul elő: 1177-ben Lapath, 1202-ben és 1316-ban Lapad, 1317-ben Lapath. A falu már 1564 előtt a reformáció útjára tért, az idők során felekezeti iskolája is volt. Az Alsó-Fehér vármegyei polgárháborús mészárlások mindig elkerülték a falut, így mai napig megmaradhatott magyarnak és reformátusnak. A templom hajója a 13. században épült, román stílusban. A kazettás mennyezet 1759-ben készült. A hajó belső falán vörös körben két felszentelési vörös színű kereszt utal a katolikus vallásra. A szentély később, a 14-15. században épült, gótikus-román stílusban, egy korábbi kisebb szentély helyén. A boltozatos szentély ismeretlen okok miatt beomlott, és azóta kazettás mennyezete van. A két karzat és a szószékkorona 1760-1761-ből való. A templom eredeti tornyát 1866-ban lebontották, mert az a kellő mélységű alap hiánya miatt megrepedezett. A mai torony 1871-re épült fel. Ennek építésénél Zeyk Károly egyházmegyei gondnok, báró Kemény István, csombordi, és Jakab Károly, magyarbagói földbirtokosok nyújtottak jelentős anyagi támogatást. A templomnak volt egy 1700-as években épült orgonája, de azt a második világháborúban a román hadsereg széttörte. Ennek maradványait 1950-ben eladta a presbitérium. Két harang van a toronyban. A régebbi 1514-ből való. Felirata: „SANCTA MARIA ORA PRO NOBIS”. A másikat az első világháború után, 1922-ben öntette a gyülekezet.  A 20. század elején a település 899 lakosából 835 református volt. Magyarlapád ma egyike a megye teljes egészében magyarok lakta öt településének. A gyülekezet jelenlegi lélekszáma 998. Lelkipásztorai: Fogarasi György (1680-1711), Márkusfalvi Sámuel (1711-1726), Füsi Mihály, Létzfalvi Bitai Mihály (1726-1770), Vintzi L. István (1767-1771), Erősdi B. Mihály (1772-1778), id. Koronkai Kotsis János (1788-1814), ifj. Koronkai Kotsis János (1814-1828), Kibédi László Márton (1828-1853), Kibédi László Simon (1853-1897), Tunyogi Csapó János (1878-1909), Bíró Lajos (1909-1922), Molnár József (1924-1944), Lőrincz Béla (1946-1957), Nagy Lajos (1957-1980), Molnár József-Károly (1981-1995), Bódis Miklós (1996-2000), Borbándi Erika, fungens lelkész (2007–), Borbándi András, fungens lelkész (2001–).

 


Asszonynépe (Asinip) Nagyenyedtől és Magyarlapádtól keletre, a Szárazvám-völgy irányában fekszik. Ősrégi magyar település, amelyett I. István király adományozott a feleségének, aki benépesítette a területet. Ebből a tényből eredeztetik a  falu nevét. Az ásványvizeiről híres falut Imre király, 1202-1203-ben az aradi prépostságnak adományozta. Később birtokos magyaroké lett a falu földje. Nemesek, kisnemesek laktak itt, akik kapcsolatot tartottak a környék magyar falvaival, értelmiségieivel. A faluból sok tanult, magyar  ember származik. A reformáció idején reformátussá vált a korábban katolikus lakosság. A falu temploma a 19. században kicsinek bizonyult, ezért a század végén új templom tervrajzát készíttették el egy budapesti tervezővel. Az új templom csak később, 1922-ben épült fel. A templomépítés jeles támogatója báró Bánffy Dániel, fugadi földbirtokos, egyházmegyei főgondnok volt. A hajdani papi lakot 1904-ben építették újjá. 1911-ben a falu 604 lakója közül még 125 református volt, de időközben a földek megmunkálására ortodoxok telepedtek le. A kollektivizálás, a kulákok üldözése tovább apasztotta a falu birtokos magyarságát, sokan elmenekültek, elköltöztek közülük. Az 1950-es években, az utolsó helyben szolgáló lelkész távoztával, a parókiát is eladták. Azóta a magyarlapádi lelkészek szolgálnak be a gyülekezetbe. Ma csak a temploma van meg a gyülekezetnek. 2009-2011 között  teljes egészében felújították a templomot. A falu román lakossága is kiöregedett, így a településen nem működik se iskola, se óvoda. A református gyülekezet lélekszáma 2011-ben egyetlen ember.