Tel: 0258-863 286
Tel / Fax: 0258-811.826
Email: nagy_enyed@yahoo.com


Régiók/Gyülekezetek » Küküllőmente

A Küküllő menti gyülekezetek egyházmegyei hovatartozása nagyon változó volt. A kezdetekben a Nagyenyedi óriás Egyházmegye gondjára bízták, majd a Szebeni és később a XIX. század végén XX. század elején a Gyulafehérvári Református Egyházmegye részei lettek. 1949 után ismételten a Nagyenyedi Egyházmegye része lett a Búzásbocsárdtól- Küküllővárig terjedő régió. A Küküllőmente közösségei többségi román környezetben élnek. Sok esetben a nyelvvesztés és szinkretikus formákat mutató, de református öntudat nyílvánul meg közösségeiben. A 12 egyházas település: Balázsfalva-Tür, Bethlenszentmiklós, Boldogfalva-Szásznagyvesszős, Búzásbocsárd-Alsókarácsonyfalva, Küküllővár,Magyarbénye-Szépmező, Magyarpéterfalva-Hosszúaszó a közös történelmi emlékezet árnyékában kialakuló dacos protestáns identitás példája. Apafy Mihály, Bethlen Miklós, a Macskássyak, Radák és Teleki családok patronálása mellett, később a magyarságnak szembesülnie kellett a balázsfalvi Görög Katolikus Egyház identitást építő ügybuzgalmával. Szívós reformátusság lakja.

Balázsfalva-Tűr

A Balázsfalva - Türi Református Egyház története

Balázsfalva (Blaj) város a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyása által bezárt szögben fekszik. A település a 13. században alakult ki. Nevét 1252-ben említették először írásban, Villa Blasii formában. 1346-ban a Nagy Lajos-féle összeírásban már Balázsfalva néven fordult elő. 1482-ben Balázsfalva a kismarjai Bagdy család tulajdonába került. Bagdy György, aki előnévként felvette a település nevét is, várkastélya mellé udvari kápolnát épített. Az 1535-ben épült kápolna lett az új hitűek első temploma. E mellé, Apaffy Mihály 1664-ben építtetett haranglábat. A görög katolikus püspökséghez került kápolna miatt templom nélkül maradó gyülekezet, hatvan évig az „oratórium”-ban („oskola-féle ház”) tartotta az istentiszteletet. 1786-87-ben óvári Keszey Józsefné, Boér Judit építtette a régi református templomot.

Részletek

Bethlenszentmiklós

A Bethlenszentmiklósi Református Egyházközség története

Részletek

Búzásbocsárd - Alsókarácsonyfalva

Búzásbocsárd és Alsókarácsonyfalva rövid története

Részletek

Küküllőboldogfalva - Szásznagyvesszős

A Küküllőboldogfalvi- Szásznagyvesszősi Református Egyház története

Küküllőboldogfalva (Sântămărie) a Kis-Küküllő mentén, Dicsőszentmártontól 19 km, Balázsfalvától 22 km távolságban fekvő kis falu, közigazgatásilag Küküllővárhoz tartozik. A falu egyházáról, papjairól és tisztségviselőiről szóló feljegyzések. A legkorábbi feljegyzés 1448-ból való. Ekkor Bodoghazzonfalwa néven említették, a közeli mezőváros, Küküllővár tartozékaként. További adatokat csak a 18. század második felétől ismerünk. A jelenlegi templom elődjéről csupán annyit őriztek meg a feljegyzések, hogy tőle délre, a Kis-Küküllőhöz valamivel közelebb elhelyezkedő, zsindelyfedeles épület volt. A 19. századból fennmaradt néhány jegyzőkönyvi bejegyzés tudósít kisebb-nagyobb javításokról, később arról, hogy új templom építése vált szükségessé. A ma is álló templomot egy év alatt, 1911-ben építették, szecessziós stílusban.

Részletek

Küküllővár

A Küküllővári Református Egyház története

Küküllővár (Cetatea de Baltă) Balázsfalvától 24 km-re, a Kis-Küküllő bal partján terül el. A település első írásos említése az 1177-es pápai tizedjegyzékben található. A templom pontos építési évét nem ismerjük, de 1241-ben, a tatárjáráskor már létezett. Ekkor a tatárok lerombolták, felgyújtották, de a tornyok megmaradtak.A templom mai formáját a 15. században nyerte el. A tatárjárás után, késő román stílusban építették újra a templomot, akkor alakították egyhajósra, és nagy, gótikus szentélyt építettek hozzá.A reformáció idején, népével együtt reformátussá vált templom évszázadokon át a Bethlen család támogatását élvezte.

Részletek

Magyarbénye-Szépmező

A Magyarbényei Református Egyház története

Magyarbénye (Biia), mai ismereteink szerint, nevét Gyula fiától, Buától kapta (1046).
1346-ban a pápai tizedjegyzékben már Benyeként szerepelt, majd 1431-ben Benyebua néven, 1474-ben ismét Benye, 1587-ben Beonye. A középkori falu II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata után (1657-1658) a tatárok martalékává vált. E gyászos eseményt ma is őrzi a Gyászmező dűlőnév, ahol a falu teljes lakosságát megölték. Az elnéptelenedett falut később magyar és román lakossággal telepítették be. Ekkor vált szükségessé új templom építése (feltehetően egy régi templomrom helyén).1766-ban épült fel a templom.

Részletek

Magyarpéterfalva - Hosszúaszó

A Magyarpéterfalvi és Hosszóaszói Ref. Egyházak története

Magyarpéterfalva (Petrisat) a Kis-Küküllő alsó folyásának utolsó magyar települése. A színtiszta magyar református falut műúton Balázsfalváról lehet megközelíteni. A település már 1318-ban megjelent az oklevelekben, Peturmesturfalua néven. 1332-ben már templommal rendelkezett, papja Miklós volt, aki a pápai tizedjegyzék szerint 20 dénár tizedet fizetett. Ebben az időben a név már Kechkezevepeturháza alakban fordult elő. A település és az egyházközség nagy patrónusa volt Toroczkai Péter (Apafi sógora, Teleki Mihály adjunktus fia volt) és felesége, Keczeli Borbála. (Toroczkai 1711-ben kapta meg Péterfalva birtokait. Az ő adományából épült újjá a templom.) Neveiket őrzik a gyülekezet birtokában lévő kegytárgyak és úrasztali abroszok.

Részletek