Tel: 0258-863 286
Tel / Fax: 0258-811.826
Email: nagy_enyed@yahoo.com


Régiók/Gyülekezetek » Nagyenyed régió » Felenyed-Torockószentgyörgy

Információk / Elérhetőség
Cím :515201 AIUDUL DE SUS, str. Gheorghe Lazăr, nr. 19, jud. Alba
Lelkész :Lőrincz Konrád Artur
Telefon :0040 (0) 258 860 182, 0744 663 315
Email :kalorincz@yahoo.com
Weboldal :-

Felenyed (Aiudu de Sus) Nagyenyed város Torockó felőli kijáratánál, az Enyed pataka és a 107M megyei út mentén helyezkedik el. Legrégebbi okleveles említése 1332-ből való, Enyd Superior néven. A későbbiekben már Fel Enyed vagy Fel-Enyed (1451, 1629, 1733) majd az 1900-as évektől Felenyed formában szerepelt. A név a Nagyenyedhez viszonyított felsőbb elhelyezkedésre utal.1332-ben római katolikus plébániatemploma volt a településnek (a mai temető helyén, a „Templom-árkában”). A település Nagyenyeddel együtt a gyulafehérvári káptalan birtoka volt. Felenyed római katolikus lakói a templommal együtt Enyed reformációja idején (1551-1564), reformátusokká lettek. Felenyed az enyedi birtok részeként fejedelmi birtokká vált (erdőivel, malmaival együtt). 1629-ben Bethlen Gábor fejedelem végrendeletében az 1622-ben alapított gyulafehérvári kollégiumnak adományozta. Így kapcsolódott össze a falu és a gyülekezet élete, sorsa Erdély akkori legfényesebb tanintézményével, a Bethlen Gábor Kollégiummal, amely 1662-től már Nagyenyeden működött, és a felenyedi református gyülekezetnek is támogatója volt. A kollégium híres papírmalma is Felenyeden üzemelt. Az immár két évszázados kapcsolat gyümölcse a kollégium által 1810-ben építtetett új református templom. A régi, roskadozó templom helyett már új helyen, a „nagyút” mellett, a városhoz közelebb épült fel a jelenlegi református templom, Szabó József lelkipásztorsága és Pávai István kollégiumi udvarbíró gondnoksága idején. A templom kis harangja 1787-ből, nagy harangja 1922-ből való. Az 1849. január 8-án „dühöngött vész”-ben nemcsak a lelkészt ölték meg, de felégették a levéltárat, a kegyszereket pedig elhordták. A gyülekezet jelenleg 355 lelket számlál. A templomon kívül parókiával és kántori lakkal (óvoda) rendelkezik. Lelkipásztorai: Zilahi István (1629), Márkosfalvi Sámuel (1701), Séra György (?-1776), Szabó Márton (177?-1795 ?), Szabó József (?-1799-1817 ?), Kerekes Mihály (1818-1819 ?), Török Ferenc (1821-1849), Bodrogi Sámuel (1849-1856-?), Sándor József (1857-1875 ?), Weress Kálmán (1875-1900), Fejér Pál (1903-1907), Kovács István (1907-1925), Czövek Róbert (1925-1963), Kiss Károly (1963-1972), Lőrincz Zoltán (1973-2003), Lőrincz Konrád A. (2003–).

Torockószentgyörgy (Colţeşti) a Torockói-hegységben, Torockótól délre, a Székelykő „alvó óriásának” fejénél helyezkedik el, a 107M megyei út mentén.A falu neve először 1332-ben, de Sancto Georgio, majd 1461-ben Zent Geurg Siculorum, 1474-ben Thoroczko Zenth Gyewrgh, 1624-benThoroczko-Szentgyörgy alakban jelent meg. 1332-ben plébániatemploma volt. A reformáció után a falu unitárius hitre tért, de 1590-ből kisebbségben élő református gyülekezetről is tudunk, de a templom és parókia gyakori felégetése miatt, kevés a pontos adat róla.1687-ben Thoroczkay Mátyás a kis egyháznak parókiális helyet adományozott, amelyen felépült a ma is álló papi és mesteri lak, iskolával együtt. Az első református templomot, amelyről tudomásunk van, 1704-ben pusztította el Tiege osztrák generális, a Thoroczkay várral és a faluval együtt, a Rákóczi szabadságharchoz való csatlakozás miatt. Később, a buzgó, grófi címet nyert  református, Thoroczkay Ferenc  fényes templomot építtetett, és azt alapítványokkal látta el. A templomnak 1735-ben már két harangja volt. A régebbi kis harangot Thoroczkai István várúr felesége, Kapi Borbála, a nagy harangot pedig Thoroczkay Ferenc adományozta. Az 1784-es Horea-féle felkelés kárt tett a templomban, a lelkészt megölték, a parókiát felégették. Az 1800-as évek elején az egyházközség új, nagyobb méretű templomot készült építeni Thoroczkay Pál támogatásával, de annak korai halála miatt csak a falak épültek fel. Az 1849-es dúlás a templomban nem tett kárt, de a parókiát ismét felégették. Az ekkor eltűnt harangok 1850-ben, Szilágysomlyóról kerültek haza. A mai templom Aszalós György lelkipásztor idején, 1890-re épült fel. 1903-ban kőfallal vették körül. A templomban helyezték el idős gróf Thoroczkay Miklós családi címerét.A templom bútorzatát 2002-ben a Balázs tanítóházaspár festette ki élénk torockói mintákkal. A gyülekezetnek nagy parókiája, iskola- és óvodaépülete van. A  51 lelket számláló gyülekezet jelenleg Felenyed leányegyházaként működik. Ismert lelkipásztorai: Hermányi Dienes József (1728-1735), Fartzádi (?-1784), Benkő László (?-1806), Silling János (1809-?), Malom Sámuel (1823-1853), Aszalós György (1890), Kelemen Győző (1907-1916), Papp József (1917-1939), Szabó László (1939-1948), Gálfi Géza (1948-1969), Lőrincz Zoltán (1980-2003), Lőrincz Konrád Artúr (2003–).