| Információk / Elérhetőség | |
|---|---|
| Cím : | 517261 BUCERDEA GRÂNOASĂ, str. Petőfi Sándor, nr. 4, jud. Alba |
| Lelkész : | Kötő Ferencz-Barna |
| Telefon : | 0040 (0) 258 883 092, 0743 776 996 |
| Email : | koto.ferenczbarna@gmail.com |
Búzásbocsárd (Bucerdea Grânoasă) a Kis Dunának becézett Bocsárd-patak mentén, Balázsfalvától 12 km-re, Alsókarácsonyfalvától 3 km-re terül el a Maros-Küküllő közben.
A település, első írásos említésekor, 1303-ban Bochard néven jelent meg. Későbbi névváltozatok: 1332-ben Buzásbuchard, 1410-ben Bochard, Gyanad, 1587-ben Buzás-Boczyard. A névetimológia érdekessége az, hogy a 25 km-re fekvő Borosbocsárdéhoz hasonló. (A középkorban, 1303-tól 1440-ig, a bocsárok a király pohárnokai és vincellérei.)
Bocsárd a korai középkorban a neves Gyógyi (Diódi) család birtoka volt.
1332-ben már plébániatemploma volt a településnek. Ekkor Mihály, majd Mátyás voltak a katolikus lelkészei. 1615-től, a Macskási család birtokolta a falut (Bethlen Gábor adományaként). 1710-ben Kapi Anna, a diplomata Macskási Boldizsár ispán, erdélyi hadparancsnok felesége egy kelyhet is adományozott a bocsárdiaknak. A reformációra való áttérés a 16. század második felében történhetett. Erre utal a templomon belül elhelyezett, befalazott, faragott sekrestyebejárat, valamint az 1657-es évszámmal ellátott míves kőszószék. A templombelsőben magyarigeni kőből készült emléktábla található az első világháborúban elesett hősök emlékére. Új fatornácos parókiája 1900-ban készült el.
Az eredeti templom helyén, a település központjában, egy magaslaton található a jelenlegi, 1926-ban épült templom, amelynek napjainkban zajló restaurálása során felfedték a 18. századi boltozott kriptát és az osszáriumot. A 14. században épült, hajdani templom gótikus jelei (diadalív, résablakok, támpillérek, bevakolt bordázatok) ma csak a szentélyben látszanak. A szentélytől diadalívvel elválasztott hajó már későbbi építmény, vagy az 1866-ban történt átépítés eredménye.
A 25 m magas fatorony zsindelyes, fatornácos. A benne lakó, 800-900 kg-nyi, középkori harang 1450 körül készülhetett Nagyszebenben. Felirata: „O rex glorie veni nobis cum pace”.
A templom orgonáját 1878-79-ben Kolonics István készítette.
A gyülekezet ma 526 lelket számlál.
Lelkipásztorai: K. Benedek Sámuel (1773-1818), Hunyadi Sándor (1815-1828), Koronkai Kocsis Sándor (1828-1852), Cseresznyés György (1854-1877), Cseresznyés Ödön (1878-1889), Teleki Zsigmond (1889-1898), Kovács Károly (1899-1907), Pataky Gyula (1908-1956), Pataky Pál (1956-1966), Sógor Sándor (1966-1969), Gudor András (1970-1995), Albert András (1997-2000), Koszta Endre (2000-2001), Váncza Lajos (2001-2008), Boros László (2009–2015), Kötő Ferencz Barna (2016- )
A település, első írásos említésekor, 1303-ban Bochard néven jelent meg. Későbbi névváltozatok: 1332-ben Buzásbuchard, 1410-ben Bochard, Gyanad, 1587-ben Buzás-Boczyard. A névetimológia érdekessége az, hogy a 25 km-re fekvő Borosbocsárdéhoz hasonló. (A középkorban, 1303-tól 1440-ig, a bocsárok a király pohárnokai és vincellérei.)
Bocsárd a korai középkorban a neves Gyógyi (Diódi) család birtoka volt.
1332-ben már plébániatemploma volt a településnek. Ekkor Mihály, majd Mátyás voltak a katolikus lelkészei. 1615-től, a Macskási család birtokolta a falut (Bethlen Gábor adományaként). 1710-ben Kapi Anna, a diplomata Macskási Boldizsár ispán, erdélyi hadparancsnok felesége egy kelyhet is adományozott a bocsárdiaknak. A reformációra való áttérés a 16. század második felében történhetett. Erre utal a templomon belül elhelyezett, befalazott, faragott sekrestyebejárat, valamint az 1657-es évszámmal ellátott míves kőszószék. A templombelsőben magyarigeni kőből készült emléktábla található az első világháborúban elesett hősök emlékére. Új fatornácos parókiája 1900-ban készült el.
Az eredeti templom helyén, a település központjában, egy magaslaton található a jelenlegi, 1926-ban épült templom, amelynek napjainkban zajló restaurálása során felfedték a 18. századi boltozott kriptát és az osszáriumot. A 14. században épült, hajdani templom gótikus jelei (diadalív, résablakok, támpillérek, bevakolt bordázatok) ma csak a szentélyben látszanak. A szentélytől diadalívvel elválasztott hajó már későbbi építmény, vagy az 1866-ban történt átépítés eredménye.
A 25 m magas fatorony zsindelyes, fatornácos. A benne lakó, 800-900 kg-nyi, középkori harang 1450 körül készülhetett Nagyszebenben. Felirata: „O rex glorie veni nobis cum pace”.
A templom orgonáját 1878-79-ben Kolonics István készítette.
A gyülekezet ma 526 lelket számlál.
Lelkipásztorai: K. Benedek Sámuel (1773-1818), Hunyadi Sándor (1815-1828), Koronkai Kocsis Sándor (1828-1852), Cseresznyés György (1854-1877), Cseresznyés Ödön (1878-1889), Teleki Zsigmond (1889-1898), Kovács Károly (1899-1907), Pataky Gyula (1908-1956), Pataky Pál (1956-1966), Sógor Sándor (1966-1969), Gudor András (1970-1995), Albert András (1997-2000), Koszta Endre (2000-2001), Váncza Lajos (2001-2008), Boros László (2009–2015), Kötő Ferencz Barna (2016- )
Alsókarácsonyfalva (Crăciunelul de Jos) község a 14B számú út mentén fekszik, Balázsfalva és Búzásbocsárd szomszédságában. 1272-ben Arusstegh néven jelent meg az oklevelekben, 1440-ben Karachonfalv, alio nomine Arusszegh in Albensi alakban.
A falu korábbi templomáról nincs adat, de középkori lakói reformátussá lettek. Az egyházközség ma Búzásbocsárd leányegy-háza, ahol 60 református él, a nagyszámú román nemzetiségű lakossággal együtt. A ma is álló kis templom 1926-ban épült, Pataky Gyula lelkipásztor idejében. Lelkipásztorai: a mindenkori búzásbocsárdi lelkészek szolgáltak az egyházközségben.
