| Információk / Elérhetőség | |
|---|---|
| Cím : | 515400 BLAJ, str. Gheorghe Doja nr. 3, jud. Alba |
| Lelkész : | Kabai Ferenc ifj. |
| Telefon : | 0040 (0) 740 061 943 |
| Email : | kabaif@yahoo.com |
Balázsfalva (Blaj) város a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyása által bezárt szögben fekszik. A település a 13. században alakult ki. Nevét 1252-ben említették először írásban, Villa Blasii formában. 1346-ban a Nagy Lajos-féle összeírásban már Balázsfalva néven fordult elő. 1482-ben Balázsfalva a kismarjai Bagdy család tulajdonába került. Bagdy György, aki előnévként felvette a település nevét is, várkastélya mellé udvari kápolnát épített. Az 1535-ben épült kápolna lett az új hitűek első temploma. E mellé, Apaffy Mihály 1664-ben építtetett haranglábat. A görög katolikus püspökséghez került kápolna miatt templom nélkül maradó gyülekezet, hatvan évig az „oratórium”-ban („oskola-féle ház”) tartotta az istentiszteletet. 1786-87-ben óvári Keszey Józsefné, Boér Judit építtette a régi református templomot. Az 1781-ben épült haranglábra a kastély harangja került. 1793-ban a Keszey család örököse, Maros Koppándi Fosztó Ferenc adományozta a templomban ma is őrzött kisebb harangot. 1902-ben épült a mai, neogótikus stílusú, harmadik templom, Király József tordai építész tervei alapján, Cseresznyés Ödön lelkipásztornak köszönhetően, 21000 koronáért. A kőalapra épített, téglafalú, holdfarkú cserépfedeles, kelet-nyugati tájolású, kétkarzatos templom 16 m hosszú, 7,5 m széles, belső m gassága 7 m, 150-200 férőhelyes. A csigalépcsős szószék fölötti korona az építőmester 200 korona értékű adománya. A kerek úrasztalát és a négy sor padot 1905-ben készítette Müller Henrik, tordai asztalos. 2000-ben az 1904-es mellé új kályhát, majd 2006-ban konvektoros kályhát szereltek. A templomban Angster József és fia, pécsi orgonaépítő cégének egymanuálos, pedálos, szemi-pneumatikus orgonáján kívül, egy „Eminent 650 Clasique” feliratú pedálos, 35 regiszteres, két játszóasztalos, elektromos orgona (a holland R.O.E.C segélyközponttól) és egy „Holfberg-Hoffiferant I.M.d Kv Italien” feliratú, 2x5 regiszteres harmónium található. A templomot, építése óta többször felújították (1928, 1959, 1974, 1999-2000). Legutóbb a 18 méter magas torony bádogfedelét svájci adományból kapott cinpléhre cserélték. A toronyban három, 2007-től automatizált harang található. A 30 kg-os felirata: 1793; a 110 kg-osé (nagyszebeni Schieb cég munkája): „Közadakozásból a Balázsfalvi ref. egyházközség öntette 1922. évben”; a 150 kg-osé (nagyszebeni Paksa cég munkája): „Isten dicsőségére adományozta 1934 idb. Karácsony János sz. 1863 és neje Lőrinc Anna sz. 1868”. A gyülekezet egyre apadó, 1902-ben még 400 főt számlált, mai lélekszáma 240. Lelkipásztorai: Sztárai Miklós (1568?-1576, 1578?), Debreczeni István (1717 körül); Pataki András (1719-1738), Batzoni (Batsáni ?) (?-1739), Bányai G. Péter (1743-?), Vinczi István (1770-es évek), Sámuel Herepei (-1774), Michael Görlei Dobolyi (1777-?), Herepei Futze Sámuel (1778-1787); Benedek Sámuel (1787-1818), Benedek Gábor (1819-1848), Pozsonyi Gergely (1848-1858), Ágoston Mózes (1859-1892), Cseresznyés Ödön (1894-1902-1907); Cseresznyés Ödön (1902-1907), Péter Antal (1908-1928), Péter Endre slp. (1927), Nemes Dezső slp. (1928), Balogh Ferenc hlp. (1928- 1929), Derzsi Endre (1929-1933), Fazekas Sándor (1933-1939), Nagy József (1939-1949), Karácsonyi István (1949-1972), Jánossy László (1973-2005), Németh Ferenc (2006-2009), Kabai Ferenc (2010–).
Tűr (Tiur) Balázsfalvától délnyugatra, a már egybefonódott két Küküllő bal partján, hosszan elnyúlva fekszik. Közigazgatásilag Balázsfalvához tartozik. Az 1332-es pápai tizedjegyzék önálló plébániaként említette Sacerdos de Turek néven, 1367-ben már Tyur néven jelent meg. A Küküllő menti reformáció idején a falu és a templom is reformátussá lett. A falu kelet-nyugati tájolású református temploma a környék legöregebbike, amelyet a Cisztercita rend a 13. század második felében épített kő- és téglafallal, tégla padozattal. Az északi falba foglalt, a padlóból kivett sírkő hajdan mezsgyekő volt. A korábban a templom alatti kripta bejáratát fedő, ma beépített sírkő latin felirata „St. I. Borsai” (Borsai István), a tűri református gyülekezet egykori (1712-1737) lelkipásztorának az emlékét őrzi. A déli bejárat a porticussal az 1940-es években nyerte el mai alakját, előtte egy 16. századi reneszánsz ajtókeret díszítette. A négyszögű szentély keleti fala párkányos, háromszögű oromfallal záródik, középen kis kerek ablakkal. A keleti falon, a téglából rakott szószék fölött, érdekes szószékkorona látható, amelyet a lebontott balázsfalvi öreg templomból ajándékoztak a gyülekezetnek, 1903-ban. A szószék fala és az északi fal találkozásánál a 2000. évi javítás alkalmával vastag girlandos fűzér-szerű csík maradványai kerültek elő. Az eredeti toronyban egy 1669-ben öntött harangról tudunk, amelynek felirata ez volt: „Geor MERGELER CORONEN METEVDIT in Dei gloriam Fusa Escis Pas R.D. Kovaznai TOBI. Tarkó János, Szabó Mihály, Szabó István. Bap. Gáspár A. 1669”. Az 1721-ben öntött, kisebb harang felirata: „TÖRI H.R. Anno Domini 1721”. 1721 után a földrengés, földcsúszás következményeként a tornyot lebontották, majd helyette 1745-ben haranglábat építettek. A nagy harangot 1916-ban, a kicsit 1917-ben, hadi célokra elvitték. 1919-ben a be nem olvasztott kisebbiket visszavásárolták. 1985-ben a gyülekezet egy 87,5 kg-os harangot vásárolt az alvinci református egyháztól. Ennek felirata: „Öntette Békási Nagy László az Úrnak dicséretére 1924. Öntötte Novotny Antal fia, Neduhal öntőmester által Temesvárott 4759. sz.” A bejárat fölötti karzaton egy holland segélyből kapott, kisméretű elektromos orgona áll. A szószék mellett van egy 16 regiszteres, ugyancsak Hollandiából származó harmónium. E régi templomot nem nyilvánították műemlékké, csak a portikust és a bejárat előtti, az utcáról nyíló, egy zsindelyfedél alatt álló, oroszlánokkal díszített, faragott, kettős kaput. A kapu régebbi részének felirata: „Anno 1727 21 FEBRUÁR ORBÁN GYÖRGY egyházfi”. Az újabb rész felirata: „BOJTOR GYÖRGY egyházfi 15 mai Ano 1866 PANDOR GYÖ..Á…gy”. A gyülekezet lélekszáma 1886-ban 76 volt, ma pedig mindössze 34. Lelkipásztorai: Kovaznai Tobi (1669 körül), Michael Görlei Dobolyi (1776 körül), Bitai Péter (1778-1781), Málnási András (1782-1818), Málnási János (1820-1834), Varga Lajos (1879-1893), Ősz Lázár (1902-1904), Sáfrány Lajos (1904-1930), Kalló Gyula slp. (1927), Költő István slp. (1928), Kozma Tibor, exmissziós 4 éves theológus, Veress József (1930-1940), Nagy József balázsfalvi körlelkész (1941-1948), Udvari András (1948-1950), Karácsonyi István körlelkész (1950-1957), Farkas István (1957-1965), Lőrincz Mózes, mint Magyarpéterfalvához csatolt leányegyház lp. (1965-1979), Jánossy László mint Balázsfalvához csatolt leányegyház lp. (1980-1990), Jánossy László (1991-2005), Németh Ferenc (2006-2007), Németh Réka (2007-2009), Kabai Ferenc (2010–).
Tűr (Tiur) Balázsfalvától délnyugatra, a már egybefonódott két Küküllő bal partján, hosszan elnyúlva fekszik. Közigazgatásilag Balázsfalvához tartozik. Az 1332-es pápai tizedjegyzék önálló plébániaként említette Sacerdos de Turek néven, 1367-ben már Tyur néven jelent meg. A Küküllő menti reformáció idején a falu és a templom is reformátussá lett. A falu kelet-nyugati tájolású református temploma a környék legöregebbike, amelyet a Cisztercita rend a 13. század második felében épített kő- és téglafallal, tégla padozattal. Az északi falba foglalt, a padlóból kivett sírkő hajdan mezsgyekő volt. A korábban a templom alatti kripta bejáratát fedő, ma beépített sírkő latin felirata „St. I. Borsai” (Borsai István), a tűri református gyülekezet egykori (1712-1737) lelkipásztorának az emlékét őrzi. A déli bejárat a porticussal az 1940-es években nyerte el mai alakját, előtte egy 16. századi reneszánsz ajtókeret díszítette. A négyszögű szentély keleti fala párkányos, háromszögű oromfallal záródik, középen kis kerek ablakkal. A keleti falon, a téglából rakott szószék fölött, érdekes szószékkorona látható, amelyet a lebontott balázsfalvi öreg templomból ajándékoztak a gyülekezetnek, 1903-ban. A szószék fala és az északi fal találkozásánál a 2000. évi javítás alkalmával vastag girlandos fűzér-szerű csík maradványai kerültek elő. Az eredeti toronyban egy 1669-ben öntött harangról tudunk, amelynek felirata ez volt: „Geor MERGELER CORONEN METEVDIT in Dei gloriam Fusa Escis Pas R.D. Kovaznai TOBI. Tarkó János, Szabó Mihály, Szabó István. Bap. Gáspár A. 1669”. Az 1721-ben öntött, kisebb harang felirata: „TÖRI H.R. Anno Domini 1721”. 1721 után a földrengés, földcsúszás következményeként a tornyot lebontották, majd helyette 1745-ben haranglábat építettek. A nagy harangot 1916-ban, a kicsit 1917-ben, hadi célokra elvitték. 1919-ben a be nem olvasztott kisebbiket visszavásárolták. 1985-ben a gyülekezet egy 87,5 kg-os harangot vásárolt az alvinci református egyháztól. Ennek felirata: „Öntette Békási Nagy László az Úrnak dicséretére 1924. Öntötte Novotny Antal fia, Neduhal öntőmester által Temesvárott 4759. sz.” A bejárat fölötti karzaton egy holland segélyből kapott, kisméretű elektromos orgona áll. A szószék mellett van egy 16 regiszteres, ugyancsak Hollandiából származó harmónium. E régi templomot nem nyilvánították műemlékké, csak a portikust és a bejárat előtti, az utcáról nyíló, egy zsindelyfedél alatt álló, oroszlánokkal díszített, faragott, kettős kaput. A kapu régebbi részének felirata: „Anno 1727 21 FEBRUÁR ORBÁN GYÖRGY egyházfi”. Az újabb rész felirata: „BOJTOR GYÖRGY egyházfi 15 mai Ano 1866 PANDOR GYÖ..Á…gy”. A gyülekezet lélekszáma 1886-ban 76 volt, ma pedig mindössze 34. Lelkipásztorai: Kovaznai Tobi (1669 körül), Michael Görlei Dobolyi (1776 körül), Bitai Péter (1778-1781), Málnási András (1782-1818), Málnási János (1820-1834), Varga Lajos (1879-1893), Ősz Lázár (1902-1904), Sáfrány Lajos (1904-1930), Kalló Gyula slp. (1927), Költő István slp. (1928), Kozma Tibor, exmissziós 4 éves theológus, Veress József (1930-1940), Nagy József balázsfalvi körlelkész (1941-1948), Udvari András (1948-1950), Karácsonyi István körlelkész (1950-1957), Farkas István (1957-1965), Lőrincz Mózes, mint Magyarpéterfalvához csatolt leányegyház lp. (1965-1979), Jánossy László mint Balázsfalvához csatolt leányegyház lp. (1980-1990), Jánossy László (1991-2005), Németh Ferenc (2006-2007), Németh Réka (2007-2009), Kabai Ferenc (2010–).
