| Információk / Elérhetőség | |
|---|---|
| Cím : | 517282 MEDVEŞ, nr. 68, jud. Alba |
| Lelkész : | beszolgáló lelkipásztor: Gudor András, nyugdíjas lkp. |
| Telefon : | 0775 340 984 |
Nagymedvés (Medveş) a Küküllők menti, „hegymegett”-nek is nevezett dombságon, a Maros és Kis-Küküllő között található. Nyugaton Magyarszentbenedekkel, keleten Magyarsülyével határos, észak felé indulva Magyarózdra érünk. A déli oldalt erdők borítják. A legközelebbi kisváros, Marosújvár, Medvéstől 25 km-re található. A helyi egyházközség szervezése az 1600-as évek elején kezdődött. A jelenlegi templom elődjéről az 1789-ben tartott vizitáció alkalmával feljegyezték, hogy „a templom s a Papi Ház körül még most is sok hibák vagynak”. Fogarasi Sámuel, a templomra utaló, 1826-os írásából kitűnik, hogy a régi templom nagyon sokban hasonlított a mostanihoz.1880-ban új templom építését határozták el. 1884-ben elkészült a torony, de a pénzhiány és a kezdeti lelkesedés csökkenése miatt félkész állapotban, felszenteletlenül maradt az Isten háza. 1913. május 13-án „a több mint három évtizeddel ezelőtt őseink áldozatkészségéből felemelt templom a mai napon felszenteltetett”. Azóta néhányszor javították a templomot, 2004-ben teljesen felújították. A templom tornyában sokáig csak egy, 65 kg-os harang volt. 1916-ban hadi célokra elvitték. Az egyház, „mivel igen szegény” volt, megtérítési árat kért. 1923 elején Nagyszebenben két harangot rendeltek . Az októberre elkészült kis harang 62,5 kg-os, a nagy 119,5 kg-os. Feliratuk azonos: „közadakozásból a nagymedvési ref. egyház tagjai. 1923 SHIEB-NAGYSZEBEN”. A templomban sokáig nem volt orgona. 1908-ban döntöttek: „egyházunk orgonát akar állítani”. Az orgona elkészítését Simon László, kolozsvári orgonakészítő vállalta, 1200 koronáért. 1913. március 19-én ünnepélyes keretek között adták át a négymanuálos hangszert. Lelkipásztorai: Etidi István (1650-1653), Küküllővári Mózes (1653-1656), Disznajai Mihal (1656-1657), Besenyei János (1657-1658), Csávás István (1658-1678), Mákosfalvi Bálint (1678-1681), Sükei Ferencz (1681-1692), Mákosfalvi Bálint (1692-1696), Királyfalvi István (1696-1712), Csávási János (1712-1732), Csernátoni Ferencz (1732-1755), Tompa Sámuel (1755-1788), Bartalus András (1788-1812), Bartalus Sámuel (1812-1840), Varga Sigmond (1840-1874), Incze Ferencz (1874-1902), Bartalus János (1902-1904), Király Gyula (1904-1921), Benkő Kálmán (1921-1925), Kovács István (1925), Kovács Áron (1925-1962), Deák György (1962), Erdélyi Zsombor (1962-1967), Molnár Attila (1967-1968), Veress Károly (1968-1969), Kusztás Tibor (1969-1970), Feleki Domokos (1970), Veress Sándor, Feleki Domokos, (1970-1975), Ladányi Sándor (1975-1976), Zoltán János (1976-1979), Dezső Mózes (1979-1980), Szabados József (1980-1990), Kiss Károly (1990), Kónya Albert (1990-1997), Dr. Orbán János (1997), Sikó Csaba (1997-1998), Pál Alice (1998), Pál Attila (1998–2015), Barabási Endre (2015-2016, 2018-2019), Szilágyi Róbert Béla (2016-2018), Domokos Norbert-István (2019), Gudor András nugdíjas beszolgáló (2019- ).
Magyarszentbenedek (Sânbenedic) a Küküllő menti dombságon, Nagyenyedtől keletre, Magyarforró, Gombostelke és Elekes között fekvő település. A település nevének első említésekor, 1332-ben (S. Benedicto) a plébániatemplom Albert nevű papja, a pápai tizedjegyzék szerint, 7 liliomos, és 4 közönséges dénárt fizetett. A falu lakói 1668-tól váltak reformátussá. A gyülekezet 1730-ig Nagymedvés filiája volt. 1740-ben Mohai János anyagi támogatásával fatemplomot építettek. 1753-ban és 1760-ban, szintén Mohai János közreműködésével harangokat öntettek. 1780-1785 között kőtemplomot építettek, toronnyal a kicsi fatemplom helyére. 1783-ban szintén Mohai János segítségével, szép orgonát készíttettek. (1924 óta eltűnt.) A templom 20. századi történetének legfontosabb adatai a jegyzőkönyvek alapján: 1902 májusában a szolgabírói hivatal betiltatta a rozoga templomban az istentiszteletet. 1903 novemberére befejeződött a templom felújítása, javítása. 1909-ben újraöntették Kolozsváron, Andrakovszki (?) Efraim mesterrel az 1904-ben megrepedt, 102 kg-os nagy harangot. Ezt 1916-ban hadi célokra elvitték. 1933-ra a templom kicsinek bizonyult a 325 lelket számláló gyülekezet számára. Az 1947-es jegyzőkönyv már egy szép, új templomról beszél. Azóta többször történt rajta kisebb-nagyobb javítás. Az utolsó nagyobb külső-belső javítást 2009-2011-ben végeztük. 1976-ban a presbitérium indítványozta a régóta hiányzó harang pótlását. 1987-ben magyarsülyei egyház kölcsön adta a magyarherepei harangot. Jelenleg a templomnak két harangja van. Felirataik: „SOLI DEO GLORIA ANNO 1749”. Illetve: „AD GLORIAM DEI ETUSUM REFORMATA ECCLESIAE SZ BENEDEKIENSIS CURARUNT FIERI JOHANNES MOHAI ET JULIANA COLUMBAN ANNO 1753.” Lelkipásztorai: Ajtai István (1726-1730), Benkő István (?) (1732), Aknai Jozsef (1735), Tordai János (1738), Radnóti Mihály (1740-1744), Aknai Nagy Zsigmond (1745-1785), Kiss Pál (1788-1796), Dobolyi Gábor (1800-1804); /100 év hiányzik/; Bartalus János (1901-1927), Benkő Kálmán (1924-1925), Kiss Ferenc (1925), Kovács István (1925-1934), Kovács Áron (1934), Fekete Aladár (1934-1939), Jári Árpád (1939-1947), Potsa János (1947-1961), Ölvedy Csaba (1961), Deák György (1961-1962), Nagy Károly (1962-1963), Erdélyi Zsombor (1963-1964), Varga László (1964-1965), Erdély Zsombor (1965-1966), Molnár Attila (1966-1968), Pásztori K. István (1968), Gudor András (1968-1970), Veress Sándor (1970-1971), Krizbai Imre (1971-1974), Bucsi Ernő (1974-1975), Szász Ferenc, Ladányi Sándor, Nagy Lajos (1975), Bartalus Sámuel (1976-1980), Szabados József (1980-1982), Kónya Gerő (1982-1985), Szabados József (1985), Horháth Miklós (1985-1990), Kiss Károly (1990-1992), Szász Csaba (1992-1994), Kónya Albert (1994-1995), Kónya Gerő (1995-1998), Pál Alice (1998-1999), Pál Attila (1998–2015), Barabási Endre (2015-2016, 2018-2019), Szilágyi Róbert Béla (2016-2018), Domokos Norbert-István (2019), Gudor András nugdíjas beszolgáló (2019- ).
Magyarsülye (Şilea) a 107D községi út mentén, Marosújvár és Magyarherepe között fekszik. A település neve 1319-ben jelent meg először az oklevelekben, Syle alakban. 1336-ban Sile, 1461-ben Syle, 1587-ben Sewlye formában szerepelt. 1332-ben plébániatemploma volt, amelynek papja, István a pápai tizedjegyzék szerint 24 dénárt fizetett, 1333-ban 22 dénárt, 1334-ben 20 dénárt, 1335-ben 30 dénárt. A középkori katolikus lakosság a reformáció idején reformátussá lett. Mai temploma a középkorban épült. Az eredeti templomot a 15. században a hajóval egyenlő szélességű szentéllyel bővítették. A település lakossága minden valószínűség szerint, 1648-ra vált reformátussá. A gyülekezet 1674-ben Magyarherepe filiája volt, de 1676-ban anyaegyházzá vált. A templom állapotára vonatkozóan a következő pontos adatokat ismerjük: 1740 – „a templom körül sok romlások vadnak”; 1746 – „a templomnak ablakai nincsenek”. 1760-ban készítették a szószékkoronát. 1773-ban haranglábat emeltek a templom mellé. Azóta többször is javították. A legutóbbi alkalommal, 2007-ben újra is zsindelyezték. A haranglábban két harang lakik. A kisebbik harang felirata: „FUSA PER MICHAELEM IN SCHAESSBURG”. A peremén kis nyomtatott betűkkel ez áll: „MILENIUMI EMLEK 1896 KOVACS ELEK M SULYEI R LELK. VASS FERENCZ”. A nagyobbik harang felirata: „KESZITTETTE ISTEN DICSOSEGERE MAGYARSULYE 1926 – ÖNTÖTTE: KLEIN OSZKAR K. KUDSIRON”. A templom utolsó külső javítása 2009-ben történt. Lelkipásztorai: Szacsvai István (1677-1689), Enyedi János (1692-1696), Aknai István (1696-1703), Aknai József (1712-1714), Pataki György (1715-1717), Solymosi Mihály (1721-1726), Aknai József (1727-1730), Valyi János (1730-1731), Benkő István (1735-1748), Domokos András (1748-1751), Benedek Sámuel (1751-1756), Szabó Márton (1756-1776), Szentkirályi Pál (1776-1783), Incze Sámuel (1783-1785), Dobolyi Dániel (1785-1804), hiányzik 100 év/, Vass Ferencz (1901-1905), Papp József (1905-1907), Vass Ferencz (1907), Barta Péter (1907-1908), Papp Péter (1907-1909), Miklós Pál(?) (1909), Balogh Jenő (1909-1910), Szakáll János (19010-1914), Király István (1914-1915), Tövissy Antal (1915-1916), Gyurek Pál (1916-1922), Benkő Kálmán, Király Gyula, Böjthe Andor (1922), Nagy Károly (1922-1946), Kovács Áron (1946-1948), Molnár József (1948), Kovács Áron (1948-1953), Demeter Andor (1953-1954), Szép Róbert (1954-1955), Nemes Árpád (1955), Potsa János (1955-1959), Kónya Balázs (1959), Horváth Gyula (1959-1960), Potsa János (1960-1961), Ölvedy Csaba (1961-1962), Deák György (1962), Péter Zoltán (1962-1964), Erdélyi Zsombor (1964-1966), Molnár Attila (1966-1968), Gudor András (1968-1970), Pásztori K. István (1970-1972), Krizbai Imre (1972-1973), Bucsi Ernő (1973-1975), Zoltán Janos (1975-1980), Szabados József (1980-1981), Kónya Gerő (1981-1985), Horháth Miklós (1985-1990), Kónya Gerő (1990-1992), Kónya Albert (1992-1996), Kónya Gerő (1996-1999), Pál Alice (1999), Pál Attila (1998–2015),Barabási Endre (2015-2016, 2018-2019), Szilágyi Róbert Béla (2016-2018), Domokos Norbert-István (2019), Gudor András nugdíjas beszolgáló (2019- ).
Magyarszentbenedek (Sânbenedic) a Küküllő menti dombságon, Nagyenyedtől keletre, Magyarforró, Gombostelke és Elekes között fekvő település. A település nevének első említésekor, 1332-ben (S. Benedicto) a plébániatemplom Albert nevű papja, a pápai tizedjegyzék szerint, 7 liliomos, és 4 közönséges dénárt fizetett. A falu lakói 1668-tól váltak reformátussá. A gyülekezet 1730-ig Nagymedvés filiája volt. 1740-ben Mohai János anyagi támogatásával fatemplomot építettek. 1753-ban és 1760-ban, szintén Mohai János közreműködésével harangokat öntettek. 1780-1785 között kőtemplomot építettek, toronnyal a kicsi fatemplom helyére. 1783-ban szintén Mohai János segítségével, szép orgonát készíttettek. (1924 óta eltűnt.) A templom 20. századi történetének legfontosabb adatai a jegyzőkönyvek alapján: 1902 májusában a szolgabírói hivatal betiltatta a rozoga templomban az istentiszteletet. 1903 novemberére befejeződött a templom felújítása, javítása. 1909-ben újraöntették Kolozsváron, Andrakovszki (?) Efraim mesterrel az 1904-ben megrepedt, 102 kg-os nagy harangot. Ezt 1916-ban hadi célokra elvitték. 1933-ra a templom kicsinek bizonyult a 325 lelket számláló gyülekezet számára. Az 1947-es jegyzőkönyv már egy szép, új templomról beszél. Azóta többször történt rajta kisebb-nagyobb javítás. Az utolsó nagyobb külső-belső javítást 2009-2011-ben végeztük. 1976-ban a presbitérium indítványozta a régóta hiányzó harang pótlását. 1987-ben magyarsülyei egyház kölcsön adta a magyarherepei harangot. Jelenleg a templomnak két harangja van. Felirataik: „SOLI DEO GLORIA ANNO 1749”. Illetve: „AD GLORIAM DEI ETUSUM REFORMATA ECCLESIAE SZ BENEDEKIENSIS CURARUNT FIERI JOHANNES MOHAI ET JULIANA COLUMBAN ANNO 1753.” Lelkipásztorai: Ajtai István (1726-1730), Benkő István (?) (1732), Aknai Jozsef (1735), Tordai János (1738), Radnóti Mihály (1740-1744), Aknai Nagy Zsigmond (1745-1785), Kiss Pál (1788-1796), Dobolyi Gábor (1800-1804); /100 év hiányzik/; Bartalus János (1901-1927), Benkő Kálmán (1924-1925), Kiss Ferenc (1925), Kovács István (1925-1934), Kovács Áron (1934), Fekete Aladár (1934-1939), Jári Árpád (1939-1947), Potsa János (1947-1961), Ölvedy Csaba (1961), Deák György (1961-1962), Nagy Károly (1962-1963), Erdélyi Zsombor (1963-1964), Varga László (1964-1965), Erdély Zsombor (1965-1966), Molnár Attila (1966-1968), Pásztori K. István (1968), Gudor András (1968-1970), Veress Sándor (1970-1971), Krizbai Imre (1971-1974), Bucsi Ernő (1974-1975), Szász Ferenc, Ladányi Sándor, Nagy Lajos (1975), Bartalus Sámuel (1976-1980), Szabados József (1980-1982), Kónya Gerő (1982-1985), Szabados József (1985), Horháth Miklós (1985-1990), Kiss Károly (1990-1992), Szász Csaba (1992-1994), Kónya Albert (1994-1995), Kónya Gerő (1995-1998), Pál Alice (1998-1999), Pál Attila (1998–2015), Barabási Endre (2015-2016, 2018-2019), Szilágyi Róbert Béla (2016-2018), Domokos Norbert-István (2019), Gudor András nugdíjas beszolgáló (2019- ).
Magyarsülye (Şilea) a 107D községi út mentén, Marosújvár és Magyarherepe között fekszik. A település neve 1319-ben jelent meg először az oklevelekben, Syle alakban. 1336-ban Sile, 1461-ben Syle, 1587-ben Sewlye formában szerepelt. 1332-ben plébániatemploma volt, amelynek papja, István a pápai tizedjegyzék szerint 24 dénárt fizetett, 1333-ban 22 dénárt, 1334-ben 20 dénárt, 1335-ben 30 dénárt. A középkori katolikus lakosság a reformáció idején reformátussá lett. Mai temploma a középkorban épült. Az eredeti templomot a 15. században a hajóval egyenlő szélességű szentéllyel bővítették. A település lakossága minden valószínűség szerint, 1648-ra vált reformátussá. A gyülekezet 1674-ben Magyarherepe filiája volt, de 1676-ban anyaegyházzá vált. A templom állapotára vonatkozóan a következő pontos adatokat ismerjük: 1740 – „a templom körül sok romlások vadnak”; 1746 – „a templomnak ablakai nincsenek”. 1760-ban készítették a szószékkoronát. 1773-ban haranglábat emeltek a templom mellé. Azóta többször is javították. A legutóbbi alkalommal, 2007-ben újra is zsindelyezték. A haranglábban két harang lakik. A kisebbik harang felirata: „FUSA PER MICHAELEM IN SCHAESSBURG”. A peremén kis nyomtatott betűkkel ez áll: „MILENIUMI EMLEK 1896 KOVACS ELEK M SULYEI R LELK. VASS FERENCZ”. A nagyobbik harang felirata: „KESZITTETTE ISTEN DICSOSEGERE MAGYARSULYE 1926 – ÖNTÖTTE: KLEIN OSZKAR K. KUDSIRON”. A templom utolsó külső javítása 2009-ben történt. Lelkipásztorai: Szacsvai István (1677-1689), Enyedi János (1692-1696), Aknai István (1696-1703), Aknai József (1712-1714), Pataki György (1715-1717), Solymosi Mihály (1721-1726), Aknai József (1727-1730), Valyi János (1730-1731), Benkő István (1735-1748), Domokos András (1748-1751), Benedek Sámuel (1751-1756), Szabó Márton (1756-1776), Szentkirályi Pál (1776-1783), Incze Sámuel (1783-1785), Dobolyi Dániel (1785-1804), hiányzik 100 év/, Vass Ferencz (1901-1905), Papp József (1905-1907), Vass Ferencz (1907), Barta Péter (1907-1908), Papp Péter (1907-1909), Miklós Pál(?) (1909), Balogh Jenő (1909-1910), Szakáll János (19010-1914), Király István (1914-1915), Tövissy Antal (1915-1916), Gyurek Pál (1916-1922), Benkő Kálmán, Király Gyula, Böjthe Andor (1922), Nagy Károly (1922-1946), Kovács Áron (1946-1948), Molnár József (1948), Kovács Áron (1948-1953), Demeter Andor (1953-1954), Szép Róbert (1954-1955), Nemes Árpád (1955), Potsa János (1955-1959), Kónya Balázs (1959), Horváth Gyula (1959-1960), Potsa János (1960-1961), Ölvedy Csaba (1961-1962), Deák György (1962), Péter Zoltán (1962-1964), Erdélyi Zsombor (1964-1966), Molnár Attila (1966-1968), Gudor András (1968-1970), Pásztori K. István (1970-1972), Krizbai Imre (1972-1973), Bucsi Ernő (1973-1975), Zoltán Janos (1975-1980), Szabados József (1980-1981), Kónya Gerő (1981-1985), Horháth Miklós (1985-1990), Kónya Gerő (1990-1992), Kónya Albert (1992-1996), Kónya Gerő (1996-1999), Pál Alice (1999), Pál Attila (1998–2015),Barabási Endre (2015-2016, 2018-2019), Szilágyi Róbert Béla (2016-2018), Domokos Norbert-István (2019), Gudor András nugdíjas beszolgáló (2019- ).
