Régiók/Gyülekezetek » Marosújvár régió » Marosnagylak-Hari

Marosnagylak (Noşlac) a Maros bal partján, Marosújvártól 7 km-re,  az  Aranyos Marosba ömlésének helyétől nem messze terül el. A település és környéke már az ókorban lakott volt. Ezt bizonyítják a falu határában feltárt római kori leletek. 1288-ban említették először az oklevelek a falut, Noglok néven. A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben 2 garas 10 dénár tizedet fizettek. A templomot a 13. század végén építtethette Kilián. A reformáció pontos idejére vonatkozó írásos emlékek nincsenek. A 16. század második felében érhetett el a mozgalom Marosnagylakra is. Az egyhajós templom épülete 25 m hosszú, ebből 15 m a hajó, 10 m a szentély. A szentély szélessége 7 m, a hajóé csak eggyel több, ami arra utal, hogy eredetileg a templomot három hajósra tervezhették. Ezt a feltevést a tornyok elhelyezkedése is igazolja. Az ellentmondásos stíluselemek arra engednek következtetni, hogy eredetileg boltíves mennyezete lehetett a templomnak. Erre ma már csak a szentélyrészben található, makkban végződő gyámkő, valamint a csúcsíves fő- és oldalkapuzat utal. Valószínűleg káptalani templom lehetett. Ma már nem látható a templom déli oldalán a napóra, amelyet Orbán Balázs még le is rajzolt (két kőtábla volt látható, az alsón ez az évszám: 1559. Az évszám minden bizonnyal vagy a napóra készítésének idejét, vagy egy nagyobb javítás évét jelzi). A templomot 180 m-es körívben várfal vette körül. Ezt ma már csak a borostyánbokrok jelzik. A templom nevezetessége az 1667-ben készült, 120 kg-os harang. Ennek felirata: „Tekintetes Nemzetes Macskási Mihaliné, Nemzetes Fekete Anna az 1667.” Orbán Balázs „az erdélyi résznek legrégibb magyar harangfelirata”-ként nevezte meg a fentit. A harang oldalán szarvast ábrázló címer található.  A 90 kg-os kis harang  felirata: „A.o. 1775 csin. Domokos Zsuzsánna és Sebesi Ádám”. Ma 187 református lelket tart számon az egyházközség. Lelkipásztorai: Fekete István (17??-1795), Fábián Dávid (1795-1976), Szász Ferenc (1796-1800), Fülep Elek (1800-180?), Vitályos Ádám (1804-180?), Szilágyi István (1806-180?), László Márton (1809-1819 ?), Nagybányai Szabó Ferenc, Salamon Dániel, Séra József, Lécfalvi Szabó Lajos /megh. 1848, Székelykocsárdon/ (1833-1872), Sebestyén Áron, Lakatos István, Papp Dávid (1872-1914), Koncz Ferenc, (1914-1957), Nagy Gusztáv (1956-1958), Nagy Dezső (1959-1964), Szövérffy István (1965-1996), Kónya Albert (1998-2003), Ladányi Péter Sándor (2004–2013), Kürti Éva (2013-2015, 2017-2018), Pál-Barbu Alice (2015- 2017) .
 
Hari (Heria) falu Marosnagylaktól délre, Forrótól északra, 7 km távolságra helyezkedik el. A falu legközelebbi keleti szomszédai Batizfalva és Csekelaka. A református gyülekezetről és templomáról kevés adat áll rendelkezésünkre. 1895-ben a nagyszebeni egyházmegyéhez tartozott. „Templom van” – írja a Névkönyv. 1896-ban a Névkönyv szerint: lélekszám 195, van felekezeti iskolája. Az egyházközség anyakönyve 1799-ben kezdődik. Leányegyháza Magyarforró. 1898-ban az iskola már állami. 1896-ban Hari egyházközség „használhatatlan templomának” elbontását tervezték. Az esperes által támogatott és az Igazgatótanácshoz felterjesztett két építési terv közül Hödel Lambert tervét engedélyezték, mivel az masszívabb épületet vázolt fel. A templom lebontásából származó anyagokat felhasználták a régi helyére emelt új épülethez. 1901-ben a lelkipásztor jelentette, hogy 1896-ban „egy egészen új templom” épült 8000 koronás költséggel (ez majdnem a duplája a tervezett költségnek). Ugyanakkor parókiát is építettek 6150 koronás költséggel. 1950-ben a régi papi lak telkének nagyobb részét parcellázva eladták, a vételárat a templom javítására fordították. Az 1950-60-as években begyűjtött templomtörténetek között Hari neve nem szerepel. 1964-ben még saját lelkésze volt az egyházközségnek, Orbán Áron személyében. 1965-től 1996-ig a Marosnagylakon szolgáló lelkipásztor vette át Hari  adminisztrációját. Ettől az időponttól nincs önálló lelkészi állás Hariban. A gyülekezet 17 lelket számlál, de az egyre apadó egyházközség hatalmas erőfeszítések árán jelen pillanatban templomot javít. Lelkipásztorai: Nagy Domokos (), Orbán Áron (?-1965), Szövérffy István (1965-1996), Kónya Albert (1998-2003), Ladányi Péter Sándor (2004–2013), Kürti Éva (2013-2015, 2017-2018), Pál-Barbu Alice (2015- 2017) .