Reformáció ünnepe Abrudbányán. Emlékezés Alpár Ignácra

            Hármas ünnepet tartottak Abrudbányán a Nagyenyedi Református Egyházmegye, az Abrudbányai Református Egyházközség, a Gyulafehérvári Bod Péter Alapítvány és az Abrudbányai és Verespataki Magyar Kulturális Egyesület által megszervezett rendezvényen részt vett mintegy száz Fehér megyei magyar. Elsősorban megemlékeztek Kálvin János (1509-1564) reformátor halálának 450. évfordulójáról, ugyanakkor megünnepelték az 1848-as szabadságharc erdélyi polgárháborús szakaszában leégetett református templom 125 éve megtörtént újjáépítését, illetve annak Alpár Ignác (1825-1928) neves magyar tervezőmérnök és és Szalay Imre (1840-1930) egyházkerületi főgondnok-mérnök, Nagyszeben arculatának alakítója általi újjáépítését 1889-ben.
            Az ünnepi istentisztelet liturgusa az Egyházkerület missziói előadója, Nt. Szegedi László brassói esperes volt. Az igehirdetésben a gyülekezet egykori lelkipásztora, a 87 éves Nt. Varga László, a Római levél 9:1-5 versei alapján hangsúlyozta: Nem véletlen, hogy Isten éppen ide és éppen református magyarnak teremtett, mert ilyenként van számunkra feladata. Ehhez a feladathoz megteremti a körülményeket és tehetséget is ad. Ezért nekünk itt kell helyt állni és mindent megtenni azért, hogy itteni létünkből haszon legyen Isten dicsőségére. A népek sokszínűségét egy virágos réthez hasonlította, amelyben a magyar népet olyannak virágnak teremtette, amely karakteresen és meghatározhatóan valahová tartozik. Ez a valahová tartozás, a konkrét identitástudat, ad színt a népek virágoskertje tarkaságában a magyarnak, és teszi széppé Európát, Erdélyt.
            A meghívott vendégek sorban köszöntötték a gyülekezetet. A kis közösség magyarság tudatmegőrző programjainak és magyar óvodájának két nagy támogatója, a Magyar Állam, Barabás János kolozsvári vezető konzul képviseletében elmondta, hogy figyelnünk kell az épített és írott örökségek megőrzésére, mert ezek vitathatatlan bizonyítékai ittlétünknek. A gyülekezet „mecénása”, az abrudbányai gyökerekkel rendelkező, Magyarországon élő és ott anyagi és szellemi támogatásokban lobbyzó dr. Szőcs Gyula megemlékezett gyökereiről, akiknek köszönhetően úgy érzi, Abrudbányára mindig hazajöhet. Jelképes ajándékával is, egy Trianon előtti magyar címer, szeretettel fejezte ki, hogy a történelmi igazságtalanság ellenére a politikai határok nem jelenthetnek és nem is jelentenek akadályt magyar és magyar között. Ladányi Árpád ügyvéd, a Fehér megyei RMDSZ elnöke és az egyházmegye jogtanácsosa csodálatát fejezte ki a kis magyar közösség megmaradásért folytatott erőfeszítései és elért eredményei iránt.
          Az ünnepségen elhangzott drd. Ősz Előd lelkipásztor, egyházkerületi levéltáros Kálvin és Erdély című előadásában miért is vagyunk „vastagnyakúak” és hogyan alakult ki és maradt fenn a sajátságos erdélyi kálvinizmus, aminek következtében mind a mai napig csak Erdélyben és a Kárpát medencében énekeljük a genfi zsoltárokat. Dr. Gudor Botond nagyenyedi esperes és történész bemutatta a templom történetét építészeti és történeti múltjával, majd megemlítette azokat a körülményeket, amelyek az 1848-as forradalom és szabadságharc erdélyi polgárháborús szakaszában (1849 május 9.-10.-én) felszított indulatokban felégetett épület 125 éve történt újjáépítéséhez vezettek. Ugyanakkor méltatta Alpár Ignác és Szalay Imre építészeket is, akik bölcs előrelátással, úgy tervezték a neogótikus templomot, hogy az oldalt megnyújtott támpillérek között kialakított üzlethelyiségek bérleti díja mind a mai napig biztosítják a gyülekezet lelkészi állásának fenntartását. Az előadó hangsúlyozta: „A templomszentélyben felállított vörös márvány emléktáblán csak Szalay Ferenc építész (1840-1930) neve szerepel. A templom építéstörténetét kutató érdeklődő számára a 125 éves (1889) templomépület, azonban más titkokat is árul el ennél. Tervezésétől kivitelezéséig a XIX. és XX. századelő legnagyobb magyar építész szellemóriásai bábáskodtak létrejöttén. Ez a munka, a megkapó abrudbányai református templom építésének és tervezésének munkája, nem a véletlen egybeesések műve, hanem az abrudbányai református közösség határozott igényének, a magyar társadalom szórványmegerősítő és mentő XIX. századi politikai moráljának, és nem utolsósorban a XIX. századvégi és XX. századeeleji magyar építészi pragmatizmusnak és haszonelvűség együttgondolkodásának az eredménye.... Nem véletlen tehát, hogy a templom tervezését három olyan építész generáció vállalta fel, akiknek erdélyi munkája a legjelentősebbnek, egyenesen a mai erdélyi városkép formálóinak tűnik (Kolozsvár, Szeben, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Déva, Brassó). .... Kolozsvár építészeti emlékeinek méltatása kapcsán kötelező Kagerbauer Antal (1814-1872) mérnök terveit említeni. Ő volt Abrudbánya templomának első tervezője. A másik építész, aki a jelenlegi templom tulajdonképpeni tervezője az Osztrák-Magyar Monarchia ünnepelt építész szellemóriása: Alpár Ignác. A kivitelező és tervet továbbgondoló az erdélyi református főgogondnok építész Szalay Ferenc (a szebeni Római Császárhoz szálló, a szebeni katonai kaszárnyák és kórházi épületek, szebeni Thália színház, szebeni Vármegyeház, szebeni ortodox püspöki székesegyház, szászsebesi ref. templom, szebeni központi jezsuita rendház, a szebeni zsinagóga, a nagyenyedi Bethlen Kollégium keleti szárnyának tervező-építője)....Az abrudbányai református újjáépített templom is azon egyházi épületek sorába illik, amelyeket Szász Domokos református püspök (1838-1899) álmodott meg, és egyben a 9-ik Alpár Ignác által tervezett erdélyi református templom.”
            A református templomban bemutatásra került Nt. Szegedi László egyházkerületi missziói előadó Kálvin János életét és hatását bemutató magyar-román kiállításra. Az előadó magángyűjteményében olyan ritka és értékes, a világ több országából származó, Kálvint ábrázoló bélyegek és képeslapok találhatók, amelyeket hosszú évek során gyűjtött és rendezett egy olyan kétnyelvű, képekkel és magyarázatokkal ellátott ismertető-plakátokká, amelyek nemcsak Kálvin életét és a kálvinizmus elterjedését, hanem református hitvallásainkat és sajátosságainkat is bemutatja. A kiállítás nagy érdeklődést kiváltó hatása a protestantizmus erdélyi elterjedését méltató sorozata, valóságos múzeális élményt nyújt és szakmaisága által a többségiek számára is a közös történelmünk fölötti tovább és együttgondolkodásra ad alkalmat.
            Az ünnepség részét képezte és egyben annak a szintjét emelte Brian Johnston teológiai tanár és Nt. Gábor Ferenc marosdécsei, egykori abrudbányai, lelkipásztor Erdély természeti szépségeit bemutató fényképkiállításai is. A rendezvényt színessé tették a helybeli magyar óvodások ünnepi műsora Jámbor Esztella óvónő vezetésével, valamint Boros Erzsébet népdalénekesnő nép és adventi  dalai és a Brian Johnston által vezényelt angol fiúkórus gyönyörű énekbetétei.
            Őrizzük meg a nagyszerű reformációs ünnepély egy templom épületén keresztül tolmácsolt üzentét: minden emberi gonoszság, irigység és gyűlölködés, pusztítás és öldöklés felett győzedelmeskedik Isten megtartó kegyelme és szeretete. Ez a kegyelem tartotta meg Krisztus-hitükben az érchegységbeli református magyarokat és épített történelmi örökségüket.